A "Gyurcsány hátizsák"

Túl vagyunk az előválasztási eufórián, avagy kesergésen, kinek –kinek saját szájíze szerint. Lelkesedésből, politikai számításból, örömmel vagy éppen fogat csikorgatva, de felsorakozott az ellenzék a győztes Márk –Zay Péter mögé. Majd most elkezdődik a belső tárgyalások világa, ahol döntés születik a közös programról, a listás képviselői helyekről és reményeik szerint az összehangolt további, most már közös kampánystratégiáról.

Mindezek a tárgyalások pedig reflektorfényben fognak zajlani, hiszen az ellenérdekelt Fidesz oldal alapvető érdeke, hogy civakodó, közös kormányzásra alkalmatlanok képét mutassa a jelenlegi ellenzékről.

Ezek a tárgyalások rengeteg időt és energiát fognak elvinni, miközben az is feladata lesz a jelenlegi ellenzéknek, hogy azt a kétségtelen létrejött MZP kultuszt és lendületet, amely több 100ezer új szavazatot hozott az előválasztás második fordulójában, megtartsa, ha lehet fokozza.

Ezekben a tárgyalásokban két katartikus pont is lesz. Az egyik, Jakab Péter sértődöttsége és a jelenlegi Jobbik vezérkar félelme, hogy MZP gyakorlatilag kiszervezi alóluk a pártot. MZP ugyanis értékrendjében, hívó szavaiban predestinálva van arra, hogy megszólítsa a Jobbik szavazókat, akiknek egy sikeres, nem Fideszes, de jobboldali erő mögé felsorakozni maga az elizium. Amikor arról beszélünk, hogy ezen az előválasztáson ellenzék cserére került sor, az bizony nem csak a DK-s és MSZP-s kádereket érintette, hanem kőkeményen a Jobbikot is. A magyar politikai térfélen maximum 2 jobboldali formációnak van hely, 3-nak semmiképp. A Jobbik vezetés ezt tudja, tehát vagy szívvel –lélekkel besorol MZP mögé, vagy imádkozik, hogy utóbbi maradjon középen a centrumban és akkor nem szívja el előlük a levegőt.      

A másik, nagyobb katartikus pont az un. "Gyurcsány hátizsák".

Ezt a hátizsákot, annak mérhetetlen súlyával 11 éve cipeli a magyar ellenzék. A Fidesz pedig ezt 11 éve, az arcán kaján vigyorral szemléli. Ha hinnénk a konteokban, bármilyen abszurd, még azt is mondhatnánk, hogy Gyurcsány igazából Orbán embere. Mert mindaddig, amíg ő a magyar politika fősodrában ott van, közös, eredményes ellenzéki fellépés nem lehetséges. (ezt az ellenzéki választok felfogták és eszerint szavaztak, már csak az a kérdés, hogy Feri is felfogja –e?) Az előválasztási - derült égből villámcsapás – eredmény után azonban első alkalommal, de úgy tűnik, lehetőség kínálkozik arra, hogy ezt a 11 éve cipelt hátizsákot a magyar ellenzék letegye. Ehhez egy dologra van szükség, hogy a Gyurcsány család feje személyes ambícióit 4 évre engedje el és nyugtassa meg magát, hogy utána azonban még erősebben térhet vissza.   

Annál is inkább, mert ebben az új felállásban a Fidesznek egyetlen választása marad, miután áthangolta a STOP GYURCSÁNYOS kampányát, ami láthatóan köznevetség tárgyává kezd válni az országban. Ez az egyetlen választás, hogy a 11 éve valamiért elmaradt elszámoltatást úgy február környékén látványosan megindítja Feri ellen. Nem Feri miatt, hanem MZP miatt, az ellenzéki egység miatt. Teljesen mindegy, hogy a „Szemkilövetős, Sukorós…” Gyurcsányon találnak –e fogást vagy sem, ha bevédi őt az MZP vezette ellenzék, akkor lábon lövi magát a saját szavazóinak nagy része előtt is, ha nem védi be, az összefogás kőkemény repedésekre számíthat, mert a DK-s rész vélhetően lázadni fog.

Egyszóval, Feri mindenhogyan súlyos hátizsák. Ha igazán jót akar az ellenzéknek, akkor most fél évre eltűnik. Megjegyzem, a személyes, elemi létérdeke is ez…  

https://www.facebook.com/Rokaffy-Farkas-100597455351741

Ki látott már ilyet?  Megbolondult ez a Gyurcsány?

A teljes ellenzék a kezében és a zsebében van. Szeretett kormányunk, sohasem alvó, éber Rogán Propaganda Miniszter Antallal az élen elmagyarázta nekünk, hogy itt Gyurcsány mozgatja a szálakat. Mindenki báb. Erre most tessék, mi történik!  Megmondtuk; STOP Karácsony, STOP Gyurcsány! Erre Karácsony gondol egyet és kiszáll, na de semmi baj, azért ment tovább a csihi –puhi, piff – puff…

De, hogy én ilyet még életemben nem láttam, hogy valaki a saját feleségét befuttathatná, - hiszen Feri mozgatja a szálakat, (mint tudjuk) - és helyette, egy vadidegen, alapvetően jobbos, katolikus, vidéki suttyót válasszon?!

Nem értem, egyszerűen nem értem!!!

Vagy a legcsalafintább, lárifári ember ez a Gyurcsány, vagy teljesen megbolondult.

KEDVES FIDESZ PROPAGANDA EGYSÉG, HIGGYÉTEK EL AZ EMBEREK SEM ÉRTIK. KLASSZIKUSOKAT IDÉZVE; „HA DÖGLÖTT LOVON ÜLSZ, SZÁLLJ LE RÓLA!”

Állítsátok le ezt a primitív, szerencsétlen Gyurcsányozós kampányt, mert már most unjuk, vér ciki, és üzenem Tóninak, hogy már hetek óta többet árt, mint használ!    

 (Amikor írom ezt a cikket, Márk –Zay magabiztosan vezet, amint az várható volt, és írtam is róla előzetesen. Meggyőződésem, hogy a végső összesítésnél is győzni fog, és azok az elemzők és megmondó emberek, akik előzetesen nem mertek tippelni az előválasztás végkimenetelével kapcsolatban, majd elmagyarázzák nekünk, hogy miért is ő győzött. Nos azért, mert egyszerűen ő volt a jobb jelölt, és a választók, minden előzetes híreszteléssel szemben nem hülyék. Pontosan felmérték, hogy a két jelölt közül kivel van esély érdemben szembeszállni az Orbán rendszerrel.)  

Mondom Tóni; A VÁLASZTÓK NEM HÜLYÉK!

Én csak ezt a szerencsétlen Gyurcsányt nem értem továbbra sem. A saját felesége helyett MZP-t választani…

https://www.facebook.com/Rokaffy-Farkas-100597455351741

Török Gáborral ellentétben megmondom; MZP tarolni fog, a jelek nem hazudnak…

Kissé személyes leszek, elnézést kérek érte.

Leteszem a voksom és kijelentem, ezt az előválasztást MZP megnyeri. Minden kimondott, vagy ki nem mondott gyakorlattal és logikával ellenkezik, hogy elemzőként valaki teljesen konkrétan letegye a voksát a szavazatok végső összesítése előtt. Pont azzal szembesülünk nap, mint nap, hogy nincs olyan politikai elemző, aki ne panaszkodna arra, hogy a jelenlegi helyzetben annyi a kiszámíthatatlansági faktor, hogy nem meri megjelölni az előválasztás várható győztesét. 6 párt, esetleges Fidesz trollkodás, visszalépések, hol ennek, hol annak a javára, csendes támogatások a háttérből… valóban kifejezetten sokdimenziós a képlet. Minden megbecsülésem pl. Török Gáboré és a hasonló elemzőké, de ez az előválasztás pont azt mutatja meg, hogy a komplett magyar politikai elemző szakma felett vagy eljárt az idő, vagy elkényelmesedtek. Mert annyira védik a reputációjukat, hogy inkább nem mondanak semmit. Én persze bátor vagyok, mert egy blogon, álnéven, könnyen nyilatkoztat ki az ember, azonban végtelenül bosszant, hogy az elemző szakma a legalapvetőbb jeleket sem veszi észre.

MZP nyerni fog, sőt valószínűleg tarolni. Miért?

• Egyrészt, mert a részvétel magas. A DK-nak pedig van ugyan egy stabil, elkötelezett szavazói magja, azonban az nem bővíthető.Minél többen szavaznak, Klára asszony esélye úgy csökken.
• Rengeteg fiatal szavaz a visszajelzések alapján, akik idáig nem mentek el az urnákhoz, de most igen. Ők pedig korszak és ellenzékváltást is akarnak. Következésképp vélhetően nem Dobrev Klárára fognak szavazni.
• A kiábrándult jobbosok a visszajelzések alapján szintén megmozdultak, mert hosszú évek után találtak egy alternatívát MZP személyében, ők sem Gyurcsánynét fogják támogatni.
• Ahogyan az első fordulóban, az időszakos adatok most is folyamatosan kiszivárognak. Korábban már írtam erről, hogy ki minél hamarabb ül fel az MZP hajóra, később annál magasabb igényt nyújthat be a támogatásért. Az MSZP és Párbeszéd ezt látta meg, és kapott észbe. Kivártak, majd a kiszivárgott adatok alapján az utolsó pillanatban besoroltak MZP mögé.
• A DK nemtelen fideszezős kampánya is árulkodó. Láthatóan érzik a vesztüket, hiszen ők is látják a kiszivárgott számokat.
• Egyszerűen MZP mögött van most egy un. „felhajtó erő”. Erről is írtam már korábban, ha nem hibázik, ő lehet a magyar Macron.   

Egyszóval nyerni fog.

Megkockáztatom csak valami ordas csalással lehet megállítani. És ha ezt megnyeri, talán lesz egy kis nyugtunk, majd pont ezt a felhajtó erőt kell megtartania ahhoz, hogy majd áprilisban is győzedelmeskedhessen.

Most már csak annak szurkoljunk, hogy minél nagyobb arányban, minél egyértelműbb felhatalmazást kapva nyerjen/nyerjünk!

Hajrá, Hajrá, Hajrá, a demokrácia régen látott szép napjait élhetjük át épp!

https://www.facebook.com/Rokaffy-Farkas-100597455351741

Ezt a Fideszt már nem Orbán Viktor irányítja

Bármennyire is furán hangzik a címben felvetett állítás, különösképpen egy annyira centralizált, már-már félkatonai szervezetre vonatkoztatva, mint a Fidesz belső kör, mégis fenntartom. Ezt a Fideszt már nem Orbán Viktor irányítja, hanem a félelem. Félelem a hatalom elvesztésétől, félelem az elszámoltatástól, félelem 22 tavaszától és félelem az utána következő időtől.

Aki van annyira mazochista, hogy szokott parlamenti közvetítéseket nézni, rendre láthatja a derültséget a Fidesz tábor arcán, amikor Jakab Péter aktuális, teátrális felszólalásait hallgatják. Azonban amikor a Jobbik vezér egyik legismertebb felszólalásában azt emelte ki, hogy neki nem fog megremegni a keze, amikor szándékai szerint majd börtönbe kell záratnia Orbánt, ez a mosoly eltűnt. Elsőként pont a jelenlegi miniszterelnök arcáról tűnt el, és megjelent helyette egy feszült  feszengés. Mintha tetten érték volna, mintha végbement volna a feleszmélés, a felismerés a sérthetetlenség elveszítéséről, hogy egy demokráciában meg lehet szerezni, de ugyanúgy el is lehet veszíteni a hatalmat a szavazóknak köszönhetően.

Orbán ráeszmélt, hogy akár veszíthet.

Hónapok óta látjuk, hogy ez a vesztes választásra készülés fellelhető az egyetemek alapítványi kézbe adásában, az állami cégek, intézmények.. választási cikluson túlnyúló vezetői pozícióinak hithű káderek általi bebetonozásában és most új szintet ért el a Polt Péter legfőbb ügyész leválthatatlanságát célzó kétharmados törvényjavaslatban. A Fidesz elkezdett félni. Nagy valószínűséggel azért, mert bőszen monitorozzák az előválasztás várható eredményét és a könnyűnek gondolt Dobrev ellenféllel szemben Márk – Zay határozottan kezd elhúzni. Az pedig egyet jelent számukra a teljes kampányuk újra építésével, és a Gyurcsányozás kényszerű elengedésével (ami már most is kezd egyre kínosabb lenni). Ezt már el is kezdték, és egy jóval drágább osztogató Fidesz kampány képe kezd kényszerűen körvonalazódni. A célközönség a nyugdíjasok lesznek, akik jövő áprilisig tejben –vajban fürösztésre számíthatnak a kormány részéről, cserébe szavazataikkal hatalomban tarthatják Orbán Viktort.

Ettől függetlenül a félelem megjelent a Fideszben. Ez pedig egy életveszélyes öngerjesztő folyamatot indíthat el. Ugyanis félős sereggel még soha, de soha nem nyertek csatát. A hétköznapi, egyszerű Fidesz pártkatonát és szavazót sem lehet teljesen hülyének nézni. Bármilyen elvakult látja, hogy ki költözik el Marbellára, ki vesz szőlőbirtokot Franciaországban… , ki hogyan épít menekülési útvonalat. Fel lehet készülni egy vesztes csatára is biztos, ami biztos, de a harci morált ez borzasztóan aláássa. Márpedig itt jövő tavasszal politikai értelemben minden eddiginél nagyobb harc lesz, akárki meglássa!

Ki (a) meleg az Orbán kormányban?

Kétségtelen tény, hogy a hódmezővásárhelyi villamos már feljött a szegedi fővonalon, Kőbánya – Kispestnél megállt egy pillanatra, aztán megjelent a 4-es 6-os vonalán a körúton, és egyre inkább úgy tűnik, hogy nem tudjuk meddig jut, és végül, hol fog megállni az utazás végén.

Az MZP jelenséget jelen pillanatban a magyar belpolitika elkényelmesedett szakértői gárdája próbálja megfejteni ugyan, de kijelenthetjük, hogy csak lohol az események után. A komplett elemzés helyett (amit később fogok megírni) most csupán egyetlen „szokatlan” momentumra hívom fel a figyelmet.

Az elmúlt 3 év tematizált politikai témái kivétel nélkül mind a Fidesz oldalról jöttek. De a korábbi időkből is ez a jellemző. Lásd; rezsicsökkentés, migráns kérdés, LMBTQ... Évek óta arról szól a fáma, hogy a kormányoldal alakítja a közbeszédet és ő adja a témát. Most is gyönyörűen fel volt építve a korábbi, sikeres lengyel választási eredmények után a melegellenes kampány fősodor, amit a Szájer ügy miatt részlegesen el kellett engedni ugyan, de aztán a homofób pedofil törvény elfogadásával csak visszaköszönt. Az ellenzéknek pedig rendre nem volt mit mondani. Újra meg újra vagy vészterhes hallgatásba, vagy nyílt védekezésbe lett bekényszerítve. Ez változott meg MZP megjelenésével. Ő ugyanis egy cseppet sem védekezik, hanem támad. És nem tessék lássék támad, hanem azonnal torokra megy. A miniszterelnök fiának feltételezett homosexualitására való célozgatással azzal harap, amivel pont a Fidesz harapna. Mondhatni a„kutyaharapást szőrével” elvet alkalmazva a legalapvetőbb „egy bizonyos szint alatt, már nem bántjuk egymást, a politikusi magánélet az tabu...” toposzokat messzire kihajítva támad és támad.  

Újabb lépcsőfokot ugrott meg most azzal, hogy név nélkül, de a regnáló kormány két KDNP-s minisztere közül az egyikről azt állítja, hogy meleg. „Magas rangú személy”, mondja ő, ezzel még jobban behatárolva, hogy a kettőből a rangosabb emberről lehet szó. Hogy állításait honnan veszi, vagy, hogy mivel tudja alátámasztani, igazából mindegy is. Lényeg a sejtetés. Emlékszünk még, hogy a látens meleg kártyát legutóbb pont a Fidesz játszotta ki szegény Vona Gábor ellen, ugyanúgy megkérdőjelezhető módon, mint teszi most MZP, de működött és irtózatos pusztítást végzett. Védekezni ellene alig lehet, a hímsoviniszta, magyar politikai közéletben, különösen jobboldali politikus esetében, szinte lehetetlen.

Fotó: https://hvg.hu/itthon/20210702_szivarvany_parlament

Egy tény, a különböző keresőoldalak keresései között pillanatok alatt megsokszorozódott a „KDNP-s miniszterek” és ennek különböző változatai.

Úgy tűnik érdekli mindez az embereket, erről beszélnek, nem a Gyurcsány showról, (azt unják) nem a Fidesz témákról...

Oda a kezdeményezés. Évek óta először.   

Megjött a villamos, de azt is mondhatnánk; fuss Gergő fuss!

Politikatörténeti tananyag lehet majd  a későbbiekben, hogy mi ment végbe az elmúlt másfél hétben Karácsony Gergely körül.  Közben nagyon egyszerű a képlet, az alkalmasabb jelöltet egy ideig vissza lehet tartani, de az alkalmasság előbb vagy utóbb utat tör magának. Karácsony városvezetési teljesítménye és előválasztási kampány teljesítménye egész egyszerűen nem elég acélos. Nincs egyszerű dolga, ez tény. Eleget kell tennie az ó baloldal követelményeinek és hurcolni azok múltját, közben építeni az új, markáns vezető képét, és mindeközben centristát alakítani ízig vérig baloldaliként és természetesen megnyerni a vidéki szavazókat úgy, hogy a törzsbázis pesti szavazókőrnek se menjen át mucsaröcsögibe. Nem mellesleg mindeközben irányítania kéne az ezer sebből vérző fővárost.

Vele szemben ott áll MZP aki, friss, irdatlan munkabírással bír, lövi, de nem napi szinten a Fidesz média, mint Gergőt, és sugárzik róla a határozottság (néha már túlzottan is). Keveset beszéltünk róla, de MZP az európai politikai trendek igazi „sikerterméke” lehet. A semmiből jön, nincs mögötte párt háttér (bár ez is lassan meglesz a Momentum beállásával) és gyakorlatilag egy személyben felépít egy új rendszert. Fellépése kísértetiesen hasonlít Macronére, vagy a semmiből jött német AFD-re, vagy az olaszoknál szintén semmiből jött Salvinire… Ideológiailag egymástól teljesen távol álló pólusok ők, de ami a közös, az az ismeretlenség, a meglepetés ereje, a tömegek számára, a tömegből jött, velük együtt érző hang. Talán úgy lehetne ezt elmagyarázni, hogy amint az emberek egyre kevesebbet néznek szépen megvágott, megszerkesztett hírműsorokat, vagy olvasnak nemzetközi, professzionális híroldalakat, ellenben olvasnak egyre több amatőr blogot, ugyanúgy egyre inkább elegük van az évtizedek ót a politika fősodrában edződött profi, vagy veterán politikusokból és friss, közülük való arcokra vágynak. Ezt lehetett látni az előválasztáson is, ahol „tömegével” hullottak el nagyon is ismert arcok a politika világából.

Meggyőződésem, hogy az MZP jelenség nálunk is be fog jönni, ahogyan leginkább bejött Franciaországban. Még akkor is, ha Fidesz stratégákkal beszélgetve, ők erre is számítanak, de ez a számukra rémálom szerű forgatókönyv.

Itt most már csak az a kérdés, ki mikor száll fel az MZP hajóra? Ki minél hamarabb, annál több igényt nyújthat be a végén. A Momentum már megtette, Új Világ néppárt már ott van, a Jobbik egyre nagyobb szorítás alatt, Gergőnek is nem marad más hátra, fel kell szállnia a villamosra, különben elüti…    

Az elkövetkező napok minden bizonnyal arról fognak szólni, hogy ki kit tud meggyőzni az ellenzéki térfélen. Azon belül is két kérdés bontakozik ki igazán.

Az első, nyilvánvaló módon, hogy akkor Márk –Zay vagy Karácsony? Ki lép vissza és milyen feltételekkel?  

A második, hogy sikerül-e nyíltan is felvállalni az eddigi fű alatti, de egyre egyértelműbb DK – Jobbik koalíciót, amire Jakab Péter megnyilatkozásaiból látunk jeleket.

Fotó: https://index.hu/belfold/2021/10/01/karacsony-gergely-es-marki-zay-peter-osszefog-a-masodik-forduloban-dobrev-klara-miniszterelnok-jelolt-elovalasztas/

A második kérdés, igazából nem kérdés. Egész egyszerűen azért, mert még a józanabb Jobbikosok is nagy eséllyel inkább Márk – Zayt húzták be már az első fordulóban is Jakab helyett, mert egész egyszerűen bár természetesen szeretik a pártvezérüket, de nem hitték el, hogy kormányalakításra és kormányzásra képes. Ha most ehhez képest Jakab nyíltan Dobrev mellé állna, ami megfelelő háttéralkuk és garanciák esetében biztos, hogy csábító lenne, de ezzel végképp kivégezné a maradék hitelességét is. Ez azonban csak a kisebbik baj lenne. A nagyobb, hogy nem lenne semmi értelme, mert a Jobbik szavazóbázisa kizárt, hogy megszavazza Klára asszonyt. Karácsonnyal szemben is neccesen, aki ugyan ki van kiáltva (és valljuk be nem véletlenül, mert tényleg ez sugárzik róla a vidéki emberek szemében) egy puha, pesti úri fiúnak, aki ráadásul már elbukott egy miniszterelnöki kampányt, de Márk –Zayval szemben aztán végképp nem.

És ez át is vezet az első, tényleges kérdésre. Márk - Zay vagy Karácsony? Minden bizonnyal Gergőt sokan szeretik, ez nem kérdés. Mint ahogyan Klára asszonyt is, akinek ugyan még le kell vetkőzni a családjára jellemző pózőr megnyilvánulásokat és meg kell találni a saját hangját, mert ettől sokkal hitelesebb és szerethetőbb lenne.

Hármuk közül azonban Péterben van meg egyedül, amire a jelenlegi kormánykritikus, magyar szavazók igazán vágynak.

EGYSZERŰEN RÓLA HISZIK EL, HOGY Ő EZT MEG TUDJA CSINÁLNI.

Mert természetes és önazonos. Nem bizonytalankodik, nem pózőrködik, nem játssza túl, nem játszik verbális kivégzőosztagot…

Nem mellesleg az alkalmasság tekintetében is az első helyen áll. Utána Klári, és az alkalmasság határán pedig Gergő.

Ezt a hitet pedig sokszázezer szavazatra lehet váltani. Túl azon, hogy nem kérdés, hogy Pétert támogatnák a Jobbik szavazók (Gergőt már nem biztos) és nem mellesleg a Momentum tagság is a következő előválasztási fordulóban, és ha Gergő is beáll mögé, ez megvan.

Szóval, Kedves Péter!

 Nem, nem léphetsz vissza semmiképp.

• Ha te leszel a jelölt a Fidesz eddigi teljes választási – lejáratási stratégiája mehet a levesbe.
• Ha te leszel a jelölt, Pest mellett a vidék is felsorakozik mögéd.
• Ha te leszel a jelölt, lesz hitük a változást akaróknak, hogy 22-ben lehet nyerni!

Mindenkit szeretnek az ellenzéki oldalon, de ezt fel kell vállalnod! Nem léphetsz vissza!

Nem tudunk mit mondani és nem tudunk abszurdabbat elképzelni, mint, amikor Bencsik András vagy éppen Bayer Zsolt, vagy éppen Orbán Viktor kereszténységre tanítja a pápát. 

Fussunk neki még egyszer.

Az aktuális őszentsége, jelen esetben Ferenc pápa a közel milliárdos taglétszámmal rendelkező Római Katolikus Egyház feje, egyben Vatikán Állam államfője is. Legfelső egyházi és állami vezető. A világ mai napig leginkább behatárolt hierarchikus rendszerének csúcsán ül, ahol tényszerűen alkalmasság, egyházpolitikai készség és hisszük és reméljük, hogy a Szentlélek Isten kiválasztása nyomán van ott, ahol van.( A történelem folyamán ez azért nem mindig volt így…)  A római katolikus hívek szerint Isten földi helytartója, nem mellesleg hitéleti kérdésekben TÉVEDHETETLEN, teológiai „nagyágyú”.

kép: https://index.hu/belfold/2021/06/08/bencsik-andras-ferenc-papa-eucharisztikus-vilagkongresszus-bayer-zsolt-orban-viktor-ader-janos/

Ez a pápa nem akar találkozni Orbán Viktorral, mert sem cselekedetiben, sem kormányzásában nem tartja Viktort igaz keresztény embernek. Lehet, hogy téved, de szíve joga, hogy így gondolja. Hangsúlyozom nem Magyarországgal és nem a magyar emberekkel nem akar találkozni, hanem a kormányfővel!

És erre jön egy kis publicista valahonnan a semmiből, akit az aktuális kormánypárthoz való dörgölődés tart felszínen és ad neki kenyeret és „lekeresztényteleníti”  a pápát. Hogy magától, vagy rendelésre, igazából mindegy is.  Miközben folytonosan mantrázza, hogy ez egy keresztény konzervatív ország, nép és kormány. Az a baj, hogy nem az. A nép és az ország még félig igen, de ez mutatja meg igazán, hogy ennek a kormánynak a kereszténysége semmi más csak álca! A kereszténység ugyanis nem abból áll, hogy mindenkit utálok és megvetek, aki más, mint én. Ez a fajta kereszténység a keresztes háborúk idején tűzbe borította a Szentföldet, nem mellesleg kirabolta a szintén keresztény Bizáncot, ölt, rabolt, pusztított... Nem ez az igazi, ez egy elfajzott, mellékág.

https://www.facebook.com/Rokaffy-Farkas-100597455351741

Az igaz keresztény, ha kell odatartja a másik arcát is, segít az éhezőnek, irgalmas a másik népből és nemzetből valóval, lásd irgalmas Samaritánus, egész életét az járja át, hogy megpróbál úgy élni, mint Krisztus, itt a földön és mindezek mellett alázatos!

Ki van mindezekhez közelebb? Ferenc pápa, András netán Viktor?

Akkor utoljára, ízlelgessük.

Ti tanítjátok kereszténységre a pápát,.... a kabát akasztja a fogast...

Szeretettel kérem, szép lassan, alázattal, bocsánatot kérve ideje lenne egy időre csendben maradnotok…    

Kezdeném azzal, hogy a jelenlegi ellenzék helyében a címben szereplő tulajdonnevet levédetném. (semmiség srácok, ingyen adom :-)) Ugyanis 2022. erről fog szólni. Nem ideológiák, nem pártpreferenciák, nem programok és végső soron nem pártok fognak küzdeni egymással, hanem két család.

Ha nem így lesz, az összesített ellenzék ki se fusson a pályára, mert esélytelen.

Akik látták nemrégiben Lázár János egyik ellenzéki hírportálon megjelenő image videóját, és kellőképpen kiokosodtak a jövőképelemzés, a tehén fejés és a lótenyésztés kérdéskörében, talán felfigyeltek az egész riport mögött húzódó alapgondolatra. Van a mi és van az ők. Mintha nem egy országban, nem egy nyelvet beszélő, nem egy nemzet lennénk, hanem van a Fidesz család, „a mi embereink” és van az összes többi, futottak még kategória.

Fideszes közegben beszélgetve hányszor előjön újra meg újra ez a szemlélet; „ő a mi emberünk, ő közülünk való”. Ez félelmetes erő. A vérségi kötelék ugyanis felül tud írni érdekeket, világlátást, önérvényesülést, mindent. Megbukott, semmirekellő, de etetjük, mert a család tagja. Lehet hátrébb soroltuk két sorral, de nem engedjük el a kezét akkor sem. A Fideszben ez megvan. Szó szerint senkit sem hagynak hátra. Aki családtag lett, biztonságban érezheti magát. A család megvéd, segít, előre juttat, cserébe a családfő szerepe megkérdőjelezhetetlen, kritikának helye nincs, a rád osztott feladatokat el kell végezni. A képlet tökéletesen működik. Még akkor is, ha tudjuk, minden családnak van takargatni valója, de az családon belül marad. Minden családban van fekete bárány, de ő akkor is a mi családunk tagja. Minden családban vannak nehézségek, de kutya kötelesség összezárni azokkal szemben és egy jól működő családban az egyéni érdek sosem emelkedhet a közös családi érdek fölé. Ilyen egyszerű. Családi összetartás bármi áron és így az összetartó kisebbség a világtörténelem folyamán mindig uralni tudta egy ideig a homogén többséget.

Ez a recept hagyományosan a magyar politikában is működik. Ugyanezt követte az MSZP-s, baloldal is, amíg ki nem haltak a várpalotai bányászok, az ózdi kohászok és a dunaújvárosi vasasok…  aztán családfő nélkül maradt, majd elöregedett, és ki is halt az a család.  

Lesz-e család a mostani ellenzékből? Nos, vannak kétségeim. De ha nem lesz legalább egy felépített „Nemfidesz” családi identitás, akár kár minden egyes szóért.

https://www.facebook.com/Rokaffy-Farkas-100597455351741

Idén Május 1. elmarad. Igen járvány van, de anélkül is haldoklik a „műfaj”. A régi idők olcsó söre, virslije, és az elvtársak által rendelésre leadott jó idő nosztalgikus kórszaka tovatűnni látszik. Mint ahogyan maga az egész munkásosztály és munkás társadalom is, mára érdekérvényesítés nélkül, mozgalmak nélkül és szakszervezetek nélkül maradt. Hallottunk róluk mostanság bárhol is? Nem, mintha nem is léteznének. Érdemes lenne megnézni mikor volt utoljára számottevő mértékű munkás tüntetés ebben az országban? Elárulom, régen. Ennek két oka lehet; vagy minden tökéletes és teljesen elégedett a sorsával, pénzével, megbecsültségével a magyar munkás, vagy már nincs is magyar munkás. Mint ahogyan magyar paraszt sincs. Nagyítóval kell keresni a ténylegesen önálló mezőgazdasági tevékenységből élő családokat, családi gazdaságokat.

Valami megváltozott. Mára Hankook munkás van, Audi munkás van… magyar munkás nincs, kiveszett, veszélyeztetet faj lett. És ezt képezi le a honi és a nemzetközi (de legalábbis európai) politikai paletta is. Mondjon ma valaki egy egyszerű, kétkezű, munkásembereket képviselő pártot? Talán a haló poraiban még mindig létező, múltját felmutatni nem merő, jövővel pedig nem rendelkező MSZP az utolsó, ami elmondhatja ezt magáról. Baloldali pártok vannak, liberális pártok is (bár más néven, mert ez a jelző olyan szinten leszerepelt a honi közbeszédben, hogy kell úgy 15 év mire visszatérhet), de szociális érzékenységgel a munkás embert képviselő párt nincs, mint ahogyan a vidéket és parasztságot képviselő kisgazda párt sincs.

A politika észrevétlenül más dimenzióba költözött. Vagy egész egyszerűen végképp elhagyta a valóságot, az embereket, minket, akiket képviselnie kellene.

Érzelmi, indulatvezérelt, „gyökkettős” táborokba lettünk besorolva, jobbra és balra. Össze lett olvasztva, munkás, paraszt, értelmiségi… mindenki, és lett belőlünk bevándorlás ellenes, vagy támogató, vírusszkeptikus vagy oltáspártoló, klíma katasztrófától rettegő vagy azt elbagatellizáló...

Észre sem vettük, de a politika már nem rólunk szól, réges-régen. Ami megmaradt, az a hatalomért való állandó küzdelem, a szenvedő, hol boldog, hol boldogtalan egyre többet és többet fogyasztó, ezért a teljesítmény kényszerében vergődő ember, aki egyre jobban elveszíti önazonosságát és elveszíti a kapaszkodóit, hogy kihez, mihez is tartozik ő, azaz mi, azaz én.      

Ideje lenne felemelni a fejünket és észbe kapni! Mielőtt teljességgel le nem gyűr a jövő, az ablak alatt ólálkodó digitális falanszter. És megtalálni újra a kapcsolódási pontjainkat, a hovatartozásunkat, a hitünket, önbecsülésünket, önazonosságunkat.  

Igen, én magyar, munkás, újpest szurkoló, református, családapa vagyok.

Igen, én Erdélyből áttelepült csíki székely ember vagyok és szívemben ott is maradok mindig.

Igen, én ateista, MTK drukker, könyvtáros vagyok.

Igen, én baranyai sváb szőlősgazda vagyok, akinek kitelepítették a családja nagy részét 45-ben.

Igen, én…    

…

Ezek vagyunk, nem mások.

https://www.facebook.com/Rokaffy-Farkas-100597455351741