És akkor Brüsszelből lealázzák Orbánt, meg minket is…

 Mindösszesen 2 napra volt szükség ehhez. Máris Elindult a jogállamisági eljárás Magyarországgal szemben.

 Vígadja ki magát mindenki, de gyorsan. Terüljön az örömmámor, senki sem vitte el a fiainkat Ukrajnába golyófogónak, hurrá! (Amúgy sem vitte volna, de mindegy) Aztán kezdje mindenki tapogatni a farzsebében a pénztárcáját és kezdjen el számolgatni, mert ami benne van, hamarosan márt nem lesz benne, és ami marad az is jóval kevesebbet fog érni.

Lehet, hogy a Holdról látszik a Fidesz győzelem, de az európai „szövetséges” kormányok asztalai mögül csak az látszik, hogy a minket idáig hol átverő, hol fikázó kisköpcös lehet, hogy a választóit átverte, de minket többet nem fog. Tanítsuk móresre! Szívjon! Szívjon ő is, meg szívjon az országa is!

És mi szívni fogunk, de brutálisan. Több okból.

1. Mert az államkasszát kipucoltuk. (13. havi nyugdíjra, választási laptopra, adóvisszatérítésre krumplira, hogy bármi áron, de nyerjünk…)
2. Mert a nemzetközi gazdasági helyzet alapból kedvezőtlen. (Folydogál épp egy háború a szomszédban)
3. Mert az infláció az egekben.
4. Mert nem fogunk hozzáférni az uniós felzárkóztató forrásokhoz (ahhoz a röpke 15 ezer milliárdhoz…)
5. Mert a magyar GDP-t hordozó autóipar a nyersanyag hiány miatt amúgy is épphogy csak működik.
6. Mert az unió kénye – kedve szerint bármit megvonhat tőlünk. (Példának okáért az agrártámogatásokat, na vajon akkor mi lesz a magyar vidékkel?)
7. Mert egyetlen szövetségesünk sem maradt egész Európában, aki hajlandó lenne segíteni. Senki, azaz senki!

Nem sorolom tovább, pedig lenne még. Április 5-én mindegy már azon gondolkodni, hogy mi lett volna, ha 3-án más eredmény születik. Őszinte szívvel remélhetjük, hogy ez az ultradilettáns ellenzék, amely szerves módon hozzájárult a Fidesz győzelemhez, úgy ahogy van, egyszer s mindenkorra eltakarodik a bús p****a! Persze nem fog, valamiből meg kell élniük. Mindenesetre reménykedhettek a Fideszben (lásd Szíjártó nyilatkozat), hogy ekkora győzelem láttán, majd Brüsszelben meghátrálnak. Ilyen legitimáció mellett a Fidesz és konkrétan Orbán Viktor szövetségeseit hátba szurkáló oroszbarátságának következményeit szerették volna a magyar választókra hárítani.

Úgy tűnik nem sikerült. Brüsszel megunta a kettős játékot, Brüsszel nem felejt.

Viktorunk vagy lemegy kutyába, vagy orbitálisan megszívatják helyette és miatta az egész országot. Annyira, hogy sajnos az még a Holdról is látszani fog…

 Hangsúlyozom miatta, nem másért!!!

Tankoljatok, amennyit tudtok és vegyetek Eurót, kerül, amibe kerül.. én szóltam…

Ellenzékcsere? Ugyan már!

Időre van szükség. Eltelik pár nap és győztesek és vesztesek szépen megemésztik, mi is történt 2022. április 3-án. Tarolt a Fidesz és tarolt Orbán Viktor. Ismét, talán sohasem akkorát, mint ezúttal. Úgy illik, hogy ezt mindenki elismerje és gratuláljon.

Nyilván most érkeznek majd az elemzések, hogy miért is bukott el és miért is bukott ekkorát az ellenzéki összefogás? A válasz egyszerű; mert nem volt összefogás. Ahogyan most a végén MZP egyedül állt ki a színpadra, úgy vitte végig egyedül ezt a kampányt is. Hogy ez miatta volt, vagy a pártok helyezkedése miatt az már egy más kérdés. Alkudozás volt, helyezkedés volt, a résztvevő pártok között, hogy a várhatóan ellenzékiként nyerhető körzetek vajon kihez jutnak. Aztán látható, hogy mihez jutottak vele központi, normális kampány nélkül? Oda, hogy buktak szinte mindenütt. Ezért felesleges volt egyezkedni - veszekedni. Attól a pillanattól kezdve, hogy MZP megnyerte az előválasztást egymaga maradt. Már akkor megírtam, hogy mindez szép, de vajon ki fogja fizetni a révészt? Ki fogja fizetni a közös kampányt és ki fogja tolni a közös kampányt? Kétségtelenül végtelen sok hibát vétett szerencsétlen, de gyakorlatilag az egy darab Karigerit leszámítva, odadobták golyófogónak és magára hagyták. Szét is lőtte a fideszes géppuskás század, mégpedig cafatokra. De mivel őt szétlőtték, vele együtt minden egyes ellenzéki jelöltről is lelőttek 5, 6, 10 %-ot. El is buktak majdnem mind. 

Mi lesz most?

Nyilván sokan azt kiabálják, majd, hogy ellenzékcsere. De ugyan kire lehetne cserélni itt bárkit is? Donáth Anna lesz vajon az új üdvöske? Vagy Gattyán még beletol a semmibe újabb 3 milliárdot?  Nem. Előáll majd Feri, és szépen összesöpröget majd minden maradékot, az összes kis ellenzéki szilánkot, ami egyáltalán maradt. A Jobbikkal nem kell foglalkozni, mert annak vége. Ami maradt, az is most szépen átmegy a Mi Hazánkhoz a tömegvonzás törvénye alapján. Lám-lám Toroczkai mégis vezetni fogja a Jobbikot, csak nem úgy és nem akkor, amikor szerette volna, hanem évekkel később. Az MSZP, Párbeszéd és egyéb maradékokat pedig Feri mind be fogja söpörni maga alá. Ez a realitás. A Momentum vezetősége meg szerez magának valami skandináv ösztöndíjat, ahova el lehet menni liberalizmust tanulni, a maradék meg elindul szépen az LMP útján.

Vagy MZP nem adja fel. Végre felfogja, hogy párt nélkül nem megy és csinál egy ellenzéki jobboldali pártot és kitartóan csahol az összes, várhatóan érkező megszorítás ellen és leüt minden egyes politikai és korrupciós magas labdát. Ő azonban egy bukott ember, akivel még egy választásnak nekifutni nem lehet, és pénze sincs. Bukott embert ki akar követni vajon? Nagy eséllyel ő is majd eltűnik.

Szóval várja-várhatja a magyar ellenzék a messiást. Mert talán sosem szorult rá annyira, mint jelenleg. Vélhetően meg is van. Ott van azok között, akik most elkezdtek pakolni és épp indulnak egy másik országba.

Szép kilátások.

Fidesz ellenes hekker (ál)támadás, FÉLJETEK!

Azért az utolsó 3 napra csak összeállt a végleges kampánykommunikáció a kormányoldalon is, és szokás szerint nem változott semmit.

Féljetek! Kedves szavazók féljetek, de szavazzatok ránk, mert mi megvédünk titeket.

Annyi minden fenyegetett már minket, hogy szinte összeszámolni sem tudjuk. Ennek a 2022-es kampánynak most úgy mentünk neki (amiről a rá költött milliárdok ellenére már alig esik szó), hogy rettegnünk kell, miszerint a 3 éves óvodás kisfiúkból kislányokat, ill. megfordítva a lányokból fiúcskákat akarnak faragni a gonosz liberalista, meleg lobbi, Brüsszel, Gyurcsány, pedofil társaság. (Na jó, a pedofilt nem emlegették ilyen - olyan okokból.)  

Aztán jött a háború. Tényleg lett mitől félni. Ziccer helyzet az épp kormányon levőnek, leszámítva azt, hogy az aktuális magyar kormány külpolitikai viselkedése kvázi értelmezhetetlen, érthetetlen, mert felszámol minden utolsó szövetséges barátságot is és homlokegyenest más csinál, mint a hasonló cipőben lévő közép –kelet európai országok.

De elkezdhettünk félni MZP-től és a gonosz ellenzéktől, akik azonnal csatába küldenék Ukrajnában derék fiainkat. (Csak a tisztázás miatt, ha a NATO fegyveres ukrajnai beavatkozás mellett döntött volna, tök mindegy ki van Magyarországon kormányon, nekünk is, meg az összes többi országnak mennünk kellett volna a kölcsönös segítségnyújtási egyezmény értelmében.)

Úgy tűnik azonban, még ez a félelemfaktor is kevés. Az utolsó 3 napra megérkezett a tökéletes ellenfél. Az ismeretlen, arctalan, névtelen, - de mi azért természetesen tudjuk, hogy kik állnak mögötte, - sötétben bujkáló HEKKER! Aki megtette azt a szívességet, hogy megtámadta a Fidesz honlapját! Hallatlan! Azt a honlapot, aminek a kampányban, az ezer más szócső mellett a legkisebb a szerepe.

Ezzel most aztán végig lehet bombázni a teljes magyar lakosságot a facebookon.

Megtámadtak minket, - a tudjátok kik -, fogjunk össze, zárjunk össze, szavazzatok vasárnap!

És mi ezt kajáljuk 12 éve és ennyire hü***nek néznek minket.

Az a kérdés, hogy az a 12 % bizonytalan megkajálja –e?   

Mit nekünk ukrajnai háború, mit nekünk energiahordozó válság, mit nekünk korrupció, nemzetközi helyzet, elszálló kamatok és Euró…, amikor a 2022-es kampány híre; Győzike belépett a Fideszbe!!

kép; Nyugat

Azért ez nem semmi. Ez minimum 100 ezer roma szavazat a mélyszegénységben élő borsodi, ormánsági meg nógrádi falvakból, ahova nem tudtak vinni elég választási krumplit, vagy nem mertek, mert a Jakab Peti árgus szemekkel nézi az éppen a választásokra frissen kátyúzott bekötőutakat.

Győzike belépett a Fideszbe! Jót poénkodik ezen az egész ország, és hát oldani kell a feszültséget itt a véghajrában, de azért ez valljuk be végtelenül siralmas. Megszoktuk, hogy a magyar celeb világ „sz*p, nyal, gombot varr” –tisztelet a kivételnek – csak, hogy rivaldafénybe, vagy képernyőre, vagy valami kis pénzhez jusson, de azért ez már tényleg a mélypont. Vagy nagyon nagy a szegénység, vagy tényleg bajban lehet ez a jobb napokat látott szegény ember…

Siralmas, mert a hajdan volt, fiatal, értelmiségi FIDESZ végérvényesen eljutott oda, hogy mára nem más, mint egy KOCSMAPÁRT.

Igen, az, KOCSMAPÁRT!

És bár a választások jelentős része a kocsmákban dől el, de az a morális lejtő, amin a narancsos párt lejjebb és lejjebb került a hatalom gátlástalan birtoklásának mindent, azaz mindent alárendelve, az elmúlt 12 évben, egyszerűen hajmeresztő. Hajmeresztő, nekünk kiábrándult jobbosoknak, akik még hiszünk az értékekben és nem vagyunk hajlandóak mindenkit utálni, aki nem fideszes, mert nem vagyunk hajlandók egyszerűen gyűlölködni, de hajmeresztő minden jóérzésű embernek.    

És bár meggyőződésem, hogy ez a belépés későn jött, mert mire híre megy az internet nélküli, nyomorgó kis falvakban, addigra lemegy a választás, mégis jól mutatja azt, hogy itt bizony teljes pályás letámadás zajlik Fidesz oldalról. Nincs eszköz, amit be ne vetnének!

Már csak egy kérdés maradt, mindez szavazatokat hoz vagy visz, more!?

Egyetlen kérdés Orbánnak és győz az ellenzék

Orbán Viktor csatába indul. Csatába a békéért. Csatába Brüsszelbe, miközben Ukrajnában van háború. Csatába a saját NATO szövetségeseink ellen…

Akárhogy is nézzük, van azért ebben az egészben egy iszonyatos nagy adag abszurditás. Azt hinné az ember, hogy most, hogy átleng a puskapor illata a magyar határon végre talán szelídül, lehiggad, legalább kommunikációjában változtat a jelenlegi kormányfő, de nem. Miután kiszelfizte magát a magyar honvédeinkkel, a menekültekkel, az utolsó hadtápossal, a határsorompóval, mindenkivel a kampány érdekében, már indul is a csatába, ami az ellenkező irányban van.

Na nem mintha az ellenzéke jobb állapotban lenne, de legalább megfogadták és visszavonták Márk - Zayt, akivel kapcsolatban megtudtuk, hogy nagypapa lesz. Gratulálunk.

Közben az egész kormánypárti, választási békeapostol, ámde saját szövetségeseivel Brüsszelben csatát vívó Fidesz kampányt egyetlen kérdéssel feje tetejére lehetne állítani.

• Orbán úr, mit tesz a NATO tag Magyarország, ha a NATO a fegyveres ukrajnai beavatkozás mellett dönt?

Ugyanis, ha így dönt, akkor minden NATO tagállamnak menni kell a közös szerződés értelmében.

Vagy ki kell lépnünk a NATO-ból, ez esetben védtelen marad az ország.

Nos, Orbán úr? Itt a világos beszéd ideje.

Ha marad Viktor kivégeznek, egy kalap alatt az oroszokkal

Van azért annak egy diszkrét bája, amikor Varga Mihály pénzügyminiszter délelőtt még a magyar válságkezelés sikerességéről beszél a facebook hullámain, majd ugyanaznap délután már a klasszikus Brüsszel hibáztatást húzza elő, mondván a brüsszeli oroszellenes szankciók teszik tönkre az amúgy briliáns módon vállságmenedzselt Magyarországot. És ha ez nem lenne elég csavar a történetben, mondja ezt rezzenéstelen arccal úgy, hogy AZOKAT AZ OROSZ ELLENES BRÜSSZELI SZANKCIÓKAT A FIDESZES MAGYAR KORMÁNY IS MEGSZAVAZTA.

Értitek, „ami a tiéd az az enyém is, ami az enyém ahhoz semmi közöd…”

Na ilyenkor van az az érzése az embernek, hogy teljesen hü***k nézik. Persze kampány időszakban ez 4 évente átlag feletti arányban elfordul minkét oldal részéről, na de ennyire?! Kérdés, hogy az átlag magyar választópolgár ezt elhiszi-e és ha igen meddig?

Aki azonban nem hiszi el a magyar kormány látványos besorolását és hirtelen külpolitikai fordulatát, az a fentebb emlegetett Brüsszel, de nevezhetjük nyugateurópai kormányok közösségének, nyugati vezető pénzügyi elitnek, vagy akinek, ahogy tetszik.   

A 400 forintos euró valószínűleg sokak számára kijózanító volt az orosz –ukrán háború 12. napján. Mi történt? A kis országok, független kis devizái elvéreztek. Igen ám, de a román lej mégis tartotta magát valahogy, ahogyan néhány más regionális pénznem is, nem úgy, mint a forint (pedig, ha még valaki nem hallotta volna, mint tudjuk nálunk briliáns a válságkezelés…) Az történt, hogy a különböző orosz piacon bentragadt nemzetközi pénzügyi alapok „a nagy pulykavadászathoz” hasonló értékesítéshez, kivonuláshoz kezdtek nálunk. Miért? MERT NEM TEKINTENEK MINKET A NYUGAT RÉSZÉNEK, MERT NINCS BENNÜK BIZALOM IRÁNTUNK, MERT EGY KALAP ALÁ KERÜLTÜNK NÁLUK OROSZORSZÁGGAL.  Ez nagyon-nagyon nagy baj! Rendkívül drága árat fogunk fizetni ezért sajnos. Igaza van Róna Péter ellenzéki köztársasági elnökjelöltnek miszerint, addig fikáztuk az Uniót, amíg eljutottunk oda, hogy most már hiába fordítottunk a köpönyegen , az Unió egy fillér támogatást nem ad Magyarországnak, amíg Orbán Viktornak hívják a miniszterelnököt, és amint látható ütni fognak minket pénzügyi értelemben, ahogyan csak bírnak és higgyük el ők sokkal erősebbek, mint mi.

És mit lép erre a magyar kormány? Nemhogy végre felfogná mindennek a súlyát és végre befejezné a szövetséges nyugat szapulását, kiállítja az egyetlen még nemzetközi mércével szavahihető, kifejezetten jó szakpolitikus hírében álló pénzügyminiszterét és vele mondatja el, hogy a nyugati szankciók tehetnek minden magyar szenvedésről.

Nagy a baj, nagyon nagy a baj.

Ha marad Viktor, kivégeznek, ha jön az ellenzék, vele jöhet a káosz, de még a káosz is jobb, mint a biztos halál… mert legalább megpróbáltuk…

Lecserélhető-e MZP 27 nappal a választás előtt?

A közel 12000 indexes válaszadó véleménye a választás előtt 27 nappal enyhén szólva sem bíztató az ellenzék számára. Szokták volt mondani, hogy innen szép nyerni, de a valóság az, hogy innen szinte lehetetlen.

Hogyan jutottak el azonban a kifejezett sikertörténet előválasztástól a mostani érzékelhető mélyrepülésig?

1. A közös miniszterelnök jelölt Márk - Zay Péter, mindenki jelöltje, de egyben senkié. Az ellenzéki pártszimpatizánsok úgy csinálják végig ezt a kampányt, hogy nem magukért küzdenek, nem a saját vezérükért, hanem valakiért, akiért küzdeni kell, de ezt láthatóan félszívvel és kényszerből teszik.
2. A Fidesz média „kivégzőosztag” félelmetesen hatékony. Szerencsétlen MZP, ha futtában nem mosott kezet a mosdóból kifelé jövet, már víruspárti lett, ha azt mondta, hogy egyetért a NATO álláspontjával NATO szövetségesként, máris háborúpárti.
3. Láthatóan nincs egység az ellenzéki oldalon, az a bizonyos f** méregetés egy pillanatra sem szűnt meg. Jakab Peti ebben élen jár, de a többiek se maradnak el sokkal tőle.
4. Nincs egységes kommunikáció, nincsenek témák. Ahhoz, hogy a Fidesznek sikerült az összevissza beszélő ellenzék képét kialakítani, semmi más nem kellett, mint fejetlenség. Nincs egy látható iránya MZP kampányának, csapong, kapkod, mindenről beszél és semmiről. Fel lehetett volna építeni a kampányt a rosszul kezelt kovid válságra, a kormányzati korrupcióra, egy ideje a káros oroszbarátságra…de ez a kampány nincs felépítve konkrétan semmire.

Ötödiket is írhatnék, de ezt meghagyom Vona Gábornak, úgyis az ő mániája az 5 pont, elég lesz ide 4 is. Nyílván van az országos vélemény és nem látjuk az egyéni jelöltek eredményeit, de kétségtelen tény, hogy az ellenzéki mélyrepülés több billegő egyéni körzetet is mégis a kormányoldal karjaiba dönthet és ezzel a háborús rásegítéssel valós forgatókönyv lett ismételten a Fidesz 2/3. Ellenzéki szempontból nem marad más hátra csak a kármentés, egyetlen reményük a magyar néplélekben rendre megjelenő dac; „Na nehogy mán…”

A címben felvetett kérdés nyilván fikció. Két héttel ezelőtt még lehetett volna miniszterelnök jelöltet cserélni, most már nem lehet. Több okból sem. Maximum elkezdik hátravonni. Ez úgy tűnik a kármentés forgatókönyve szerint meg is kezdődött.

Marad a dac, vagy valami újabb világpolitikai fordulat, esetleg egy hirtelen megtáltosodó brutális ellenzéki kampány, vagy a kőkemény bukta.

24. órában vagytok srácok…

 UPDATE: ITTA A FORDULAT, MEGJÖTT A 400 FORINTOS EURO, EGYRE IZGIBB EZ ÍGY...

Két kérdés foglalkoztatja jelen pillanatban a magyar társadalmat, amelyet néhány nap alatt szinte teljes egészében átitatott az Orosz - Ukrán háborúval kapcsolatos vélekedés és közbeszéd.

Az első kérdés a társadalom józanabb, empatikusabb részében fogalmazódik meg és így szól;

1. Hogy tudok segíteni a bajbajutottakon, a menekülteken?

A második kérdés, pedig a pillanatok alatt kitapintható társadalmi félelemből fakad, ami az iskolás gyerekek egymás közötti beszélgetéseiből, a fodrásznál, a taxiban, a kocsmákban lefolytatott eszmecserékből szüremlik le;  

2. Kitőr-e a 3. világháború, lesz-e atomháború?

Atomháború nagy eséllyel nem lesz. Egész egyszerűen azért, mert abba mind belehalunk, a kezdeményező Oroszország is. Ha mégis, akkor pedig nincs hova bújni, és nem lehet belőle kimaradni. Miután Magyarország NATO tagállam, ha szállítunk fegyvert Ukrajnába, ha nem, rajta leszünk az orosz céltáblán. Ezért álságos a jelenlegi kormány retorikája, amikor magát a béke őreként és letéteményeseként tünteti fel, ugyanis egyáltalán nem a magyar kormányon múlik, hogy lesz-e béke, és, hogy Magyarország kimarad-e egy esetleges kiszélesedő fegyveres konfliktusból. A magyar kormány még most is kettős játékot űz, amikor szemtől szemben Ukrajnát támogató, háttér médiájában pedig orosz barát kommunikációt folytat.  

A kérdés mi lesz a háború után, merthogy egyszer minden háború véget ér?

A válasz nagyon egyszerű; CSŐD!

Magyarországot akkor érte ez a háború, amikor a mindent egy lapra feltevő, a választásra készülő Fidesz amúgy is lenullázta az államkasszát. Fizettünk 13. havi nyugdíjat, fizettünk adóvisszatérítést, osztogattunk hirtelen ingyen laptopokat, (a krumpli majd még csak most jön). Az államkassza üres, az Uniós támogatások a jogállamisági mechanizmus elfogadásával egyre távolabb kerülnek, közben elszabadult az infláció, a nemzetközi gazdasági környezet is katasztrofális, az olajár az egekben és borítékolható, hogy Európa szerte brutális mértékű és egyben nagyon drága fegyverkezés indul majd el, ami szintén nagy lyukat üt majd az amúgy is kicsontozott magyar költségvetésen is.

https://www.facebook.com/Rokaffy-Farkas-100597455351741 

A gazdasági hatások mellé jön még a politikai elszigetelődés. A háborúval szemben pillanatok alatt egységbe forrt Európában egyetlen kihúzó van, a Fidesz vezette Magyarország. Oroszbarát retorikánk miatt nagy eséllyel az utolsó szövetséges lengyel –magyar barátságot is bukjuk, a külpolitikában semmilyen más esélyünk nem lesz, mint a meghunyászkodás. Paks 2-t egész egyszerűen nem fogja engedni az Unió, ill. vagy francia, vagy amerikai, esetleg dél-kóreai technológiával fog megépülni az orosz helyett. Az eddigi kardcsörtető, brüsszelező, romlott nyugatozó hangvételünknek is véget kell vetnünk, ha nem akarunk elesni majd bármilyen uniós felzárkóztatási, gazdaságélénkítő… forrástól.  És a legszebb, hogy mindezt majd el kell magyaráznunk itthon a választóknak.

Mindezt megúszhatja a Fidesz, ha bukja az áprilisi választást, mert akkor ellenzékből, mindent a másik politikai oldal nyakába varrhat, viszont számolnia kell az Európai Ügyészség nyomozásaival, az elszámoltatással, de a síri hangulatban, ami április után jön talán ezek nem ütnének akkorát.   

Kijelenthető; az áprilisban megalakuló új magyar kormány a vágóhídra megy. Már eddig is több elemzés is amellett foglalt állást, hogy aki most győz 2022-ben az 2026-ban biztos, hogy nem fog. Erre most rátett a háború.

380 az Euró, „térdre, imára”

Történelmi mélyponton a magyar fizetőeszköz a nemzetközi devizakereskedésben. Ilyen mértékű mélyrepülést nyílván más nem tud előidézni, mint a teljes, totális bizonytalanság a piacokon. Igen, háború van, amit mindenkinek meg kell fizetni. Látjuk, tudjuk, de a háború gazdasági hatásai mindig az egyedül maradt kicsiket érik el elsőként. Szomszédos ország vagyunk, kis ország vagyunk és ezek szerint a nemzetközi tőke számára, - ami épp most számolja fel teljes egészében a totális orosz üzleti kapcsolatait, - megbízhatatlan ország is vagyunk. Ide jutottunk.

Ide jutottunk 10 évnyi különutasságunk, kihúzásunk, keleti barátkozásunk után. Kicsit hasonló a helyzet, mint az első Kovid hullám idején, amikor a vendéglátásban, a termelésben, a versenyszféra számos ágazatában rengetegen elveszítették az állásukat. Előtte messze jobban kerestek, mint a közszféra derék dolgozói, de még az utóbbiaknak megmaradt az állása az előbbiek a korábbi jobb jövedelmeik után elveszítették azt. Mi is feszítettük a húrt, fickándoztunk az önálló fizetőeszközünkkel, és most mikor baj van, mert nagy baj van, most döbbenünk rá, hogy milyen jó is lenne a messze nem olyan önálló mozgásteret adó, de nagyon is stabil és biztonságos közös európai fizetőeszköz.

https://www.facebook.com/Rokaffy-Farkas-100597455351741 

Most jövünk rá, hogy jobb lett volna barátokat gyűjteni magunknak az Európai Néppártban, magában au Unióban, az ENSZ-ben, és nem folyamatosan magas lóról osztani az észt és a „magyarok büszkeségéről” papolni. Mert legyünk önkritikusak, nem a magyarok büszkesége fogja megállítani az orosz tankokat az Ukrán határon, ha úgy találja kedvük, hogy tovább jönnek, hanem a NATO, amivel még most is kekeckedünk, amikor nem engedjük át a fegyverszállítmányokat.   

Ennyit ér a nagyképű, elbizakodottságunk és különutasságunk. Ismerős üzenetem van a reménység szerint már csak egy hónapig miniszterelnökünknek; „TÉRDRE, IMÁRA!” Talán az megment minket, mert a nagyképű arroganciánk most már életveszélyes!