Rokaffy Farkas

2022.jún.15.
Írta: R.Farkas 156 komment

4 : 0 és 400

4 : 0 és 400

Kezdjük azzal, hogy gratulálunk a csapatnak. Hosszú idő után van erre őszinte szívből jövő módon lehetőségünk. „90 éve a legnagyobb vereség” ilyen és hasonló címekkel jelentek meg a mérkőzés másnapján az angol lapok, tehát elismerik vereségük nagyságát, mi pedig fürdőzünk a győzelmünk dicsőségében. A fiúk küzdöttek és jól küzdöttek és nyertek. Gratulálunk!

Győzelmük hasznos és fontos győzelem. Gyógyító győzelem. Elfedő győzelem. Elfedi a lassan bekövetkező üzemanyag ellátási válságot, a 800 forint felé menetelő kenyeret, az autó értékesítés totális megtorpanását, az építőipar masszív belassulását, (amint az várható volt) a lakosságra hárított extraprofit adókat... Elfedi a pillanatok alatt elszálló inflációt és a 400 forint fölé kúszó eurót.

Ez utóbbi a legfontosabb és legfájdalmasabb. Mert hiába mondjuk el, hogy nekünk milyen jó a magas euró mert így extra bevételhez jutnak az exportáló cégeink. Igen a cégek lehet, de a lakosság, kőkeményen megfizeti a magas euró árat, mert szinte mindent külföldről hozunk. Évek óta dolgozhatnánk a magyar eurón, de nekünk nem kellett, mert odalenne a fene nagy függetlenségünk. Horvátország épp most lesz az eurózóna tagja, a szlovákok már ott vannak, mi  nem,  mert így boldogan szörfözhettünk a saját valuta adta játékaink hullámain, csak éppen iszonyat sebezhetővé váltunk, amint látszik.

Kétségtelen, mindenhol drágaság van, mindenhol elindult az infláció felfelé a világban, csak az általános dráguláshoz mi még hozzávesszük azt a 30 % - os plusz különbözetet, hogy már nem 300, hanem 400 forint egy euró.

Örüljünk a választások előtti adó visszatérítésnek, örüljünk az ajándék krumplinak, az extra nyugdíjnak, CSAK KÖZBEN A FIZETÉSÜNK ÉS A NYUGDÍJUNK EGY HARMADA ELTÜNT! SEMMIVÉ LETT! Amit februárban kaptunk, júniusra duplán visszaszedték a teljes magyar lakosságtól. Átverték a népet, de nagyon, ki tudja hányadszor, de nem utoljára…

És természetesen ezt rá lehet fogni a külső piacokra, a járványra, az ukrán háborúra, de leginkább a jelenlegi kormány gazdaságpolitikájára és penetráns teljesítményére, hogy nem tett meg mindent, mint pl. Szlovákia, hogy már lehetne rég magyar euró!

A magyar focisták dicséretet érdemelnek, a magyar kormány pedig, hatalmas nagy figyelmeztetést.  Szórakoztunk, kockáztattunk, zsonglőrködtünk az önálló forinttal, a biztonságra pedig fittyet hánytunk. Kockáztatásuk árát pedig mi, a magyar lakosság fizetjük meg. Ha holnap véget érne végre az ukrajnai háború, akkor is évekre lenne szükség, hogy kikerüljünk mindebből, mert afelől senkinek se legyen kétsége, most még csak befelé megyünk a válságba, ez még sajnos csak a kezdet.

Focisták; igazgató dicséret.

Kormány; hatalmas nagy rovó.

750 forintos üzemanyag Brüsszel miatt?

750 forintos üzemanyag Brüsszel miatt

Csábító kommunikációs lehetőség a láthatáron. Az amúgy is brutális veszteséget termelő 480 forintos, magyar állampolgároknak szóló üzemanyag árat elkezdte megtámadni az EU.  Legalábbis a magyar kormány kommunikációja hamarosan ezt fogja harsogni mindenütt. Miért támadja? Azért, ami miatt Németország pár éve végül mégsem vezette be az autópálya díjakat a külföldi állampolgárok számára, mert az sértette volna a közös, unión belüli különbségtétel elleni elvet.  Az EU alapszerződése egyértelműen kimondja, hogy az Unión belül tilos az állampolgárság alapján történő bármely megkülönböztetés. És bár a magyar szabályozás rendszám alapján határoz meg eltérő árakat, mivel egy rendszám szorosan köthető az autó tulajdonosához, így pedig annak állampolgárságához, így borítékolható, hogy ezt a kötelességszegési eljárást Magyarország el fogja bukni. De talán nem is baj! Ebből lesz ugyanis a kommunikációs csodafegyver.

Free Ingyenes stockfotó közelkép, mérőeszköz, műszerfal témában Stock Photo

Mivel, fenntarthatatlan ez az árkülönbözet előbb vagy utóbb így is úgy is mindenképp kényszerűen bevezetnénk a piaci árat, de így legalább ráfoghatjuk a gonosz Unióra, hogy ez miattuk szükséges.

Tankolás közben úgyis hozzászokott már a szemünk a nagyobb összegek látványához, egyszer csak hipp-hopp széttesszük a kezünket és azt mondjuk ez bizony 750 forint, de mindez Brüsszel miatt lesz így…   

Így azonban Brüsszel ránk kényszeríti az akaratát és csatát nyer Magyarországgal szemben!?

Csábító kommunikációs magas labda, kontra büszkeség. Mit választunk?

„Böcsület is van a világon!”

 

Kirill a magyar református pátriárka

Kirill a magyar református pátriárka

Nem mondhatni, hogy a magyar kormányfő és általa Magyarország megítélése ez idő tájt éppen csúcsokat döntögetne az európai közvélekedés és az európai „utca embere” szemében. Az Európai Néppárt korábban Fidesz szövetséges tagjai már nyíltan felteszik a kérdést, hogy vajon Orbán Viktort mivel tartja kézben Vlagyimir Putyin, hogy ilyen mértékben Oroszország és közvetetten az orosz agresszió pártján ál és akadályozza meg sorozatosan a közös uniós fellépést.

EUrologus: Magyarország a célegyenesben blokkolja az uniós szankciókat – Kirill  pátriárka miatt | hvg.hu

kép; HVG

Újabb mérföldkőhöz értünk ebben, amikor hazánk belengette a vétót a háborúpárti, Putyin legfőbb szövetségesének tartott, szintén volt KGB-s Kirill pátriárka esetleges szankciók alá helyezése kapcsán. Ki is ez a Kirill pátriárka, az Orosz Ortodox Egyház feje? Számtalan cikket találunk vele, állambiztonsági múltja és fényűző életmódja kapcsán, de ami a legfontosabb, hogy egyik harcos támogatója korábban a szíriai, most pedig az ukrajnai agressziónak. Egyesek szerint háborús uszító, mások szerint „csak” támogató. Igen, egyházi vezetőként támogat egy háborút, amiben tízezrek halnak meg (civilekkel együtt már lehet, hogy több, mint százezren), amiben legalább 250 gyermek is meghalt már, amiben felismerhetetlenségig gyalulnak el komplett városokat, és aminek nyomán több millió ember menekült el és lett nincstelen. Kirill, mindezt támogatja, mégpedig az Anyaszentegyház nevében.

Mi meg támogatjuk Kirillt, mert egyházi vezető. Csak felhívom Orbán Viktor figyelmét, hogy attól, hogy még valaki egyházi vezető, egyáltalán nem biztos sajnos, hogy Istennek tetsző életet él és a szó szoros értelemben, Isten embere. Elég fellapoznunk a történelemkönyveket, a különböző zsinatoknál, ahol az egyház emberei egymást égették meg, vagy éppen a reneszánsz pápáknál, akik bár szintén egyházi vezetők voltak, cselekedeteiket 18-as karika nélkül nehéz lenne közreadni. Kirill megítélése, ha egyházi vezető, ha nem, védhetetlen. 

Egyetlen etikátlan, de kormány oldalról logikus magyarázat lehetséges a bevédésére. Azért védjük, mert a mienk. Kirill ezek szerint magyar, református egyházvezető. Nem tudtuk, most már tudjuk.

Vagy ha mégsem az, akkor minden bizonnyal jött egy telefon Moszkvából…  mi meg ugrottunk...

Isten veled Jobbik, ennyi volt…

Isten veled Jobbik, ennyi volt…

Nagy eséllyel rövid időn belül a magyar radikális jobboldal hajdan volt zászlóshajója, a politikai viharok, zátonyok és a katasztrofális kormányos, kapitány és matróz teljesítménynek köszönhetően örökre hullámsírba merül.    

Megy a nyilatkozatháború a Jobbik és politikusa között

Forrás:Jakab Péter, Facebook.

Láttunk már ilyet. A hajdan volt MDNP, MIÉP, FKGP vagy éppen MDF vagy SZDSZ sorsa előrevetíti azt, hogy Magyarországon pártok jönnek és mennek. A politikai fluktuáció nagyságrendekkel gyorsabb, mint a több évszázados történelmi demokráciákban.

A Jobbik várható eltűnése nem most kezdődött. Lelkes, tehetséges, munkás ELTE BTK történelem szakos hallgatokként és más, egyetemi HÖK vezetőkként kezdték, és most elkényelmesedett, elhízott, csak saját egzisztenciájukat építő és féltő apukák csapataként fejezik be, tisztelet a kivételnek.   

Esetükben ezúttal igaza van a jelenleg regnáló miniszterelnöknek, amikor e szavakkal illette őket már évekkel ezelőtt; „Önök eladták a pártjuk lelkét”. Igen, ez történt. Bizonyára volt rengeteg szervezeti, financiális hiba, tudjuk, hogy az előző választásokkor a Fidesz hatalmas taktikai döntést hozott azzal, hogy az akkor 10 % elérésére kötelezett MSZP-PM gyalulása és a rendszerváltás után 30 évvel történő eltüntetése helyett inkább a Jobbikot és annak akkori vezérét kezdte el ütni. Ebben az országban ember olyan negatív kampányt még nem kapott, mint akkor Vona Gábor. Be is dobta a törölközőt. Érthető és mégsem érthető, mert ott és akkor oszlásnak indult a hulla. Torockaiék hajszál híján történt hatalomátvétele nagy eséllyel betett volna egy 2022-es összellenzéki összefogásnak, de maga a Jobbik minden bizonnyal jobb állapotban lenne. Jött helyette Jakab, ellenben távozott a lélek. A végeredményt látjuk, április 4-e választ adott mindenre.

A jelenben pedig hiába választották újra Jakabot, egy harmadára zsugorodott pártszervezet, egy töredék frakció, tele ismeretlen emberekkel és a jóval kisebb működési költségkeret nyomán óhatatlan lesznek / vannak szép számmal elégedetlen, mérges, csalódott emberek a pártban. Nem mellesleg a Fidesz ahol csak tudja naftával locsolja ezt az elégedetlenségi tüzet, egyben futtatja fel udvari ellenzékét a Mi Hazánk személyében.  Egy ilyen helyzetben a bűnbak keresés, a veszekedés, az egymásra mutogatás elkerülhetetlen. Olyan lejtmenetbe került a párt, ahonnan már nem lehet megállítani a szekeret. Jön majd az EU-s választásokon a 1,2 %-os eredmény és a maradék pártvagyon magáncélokra történő kicsatornázása, majd az elkerülhetetlen vég.

Hogy mi vezetett ide? Az elhízás, elkényelmesedés, elk*rvulás.

A választus után egy hónappal két korábbi jobbikos vezető beszélgetett a fülem hallatára, a következőképpen;

 - Mi lesz most velünk? Átmegy mindenki a Mi Hazánkhoz?        

- Ne viccelj, azok nem vesznek át senkit, megmondták. Különben is a Fidesz fogja őket, úgy tudom több ponton is. Valami megélhetés után kell néznünk.

- Én a választóinkról beszéltem!

- Ja, a választókról? Azt nem tudom…

Ez szó szerint így hangzott el… Van még kérdés?

Jönni és megzsarolni nagy, gonosz EU

Jönni és megzsarolni nagy, gonosz EU

Mi is történt néhány órával később, hogy kihirdettük a háborús vészhelyzetet és kvázi áttért Magyarország a kontroll nélküli, rendeleti kormányzásra? Miniszterelnökünk kiállt és bejelentette, hogy a magyar emberek rezsicsökkentését megvédi, de bármi áron, (értsd alatta inkompetens politikai manőverezéseinek számláját kifizetteti mással). Magyarán megsarcoljuk a bankokat, nagyvállalatokat…, amelyek jobbára külföldi tulajdonban vannak.

Jobb feltételek a fogyasztók számára: Olcsóbb euróügyletek az Unió egész  területén, valamint méltányosabb valutaátszámítás | Budapesti Békéltető  Testület

Mi történik a háttérben, mi történik valójában?

Az történik, hogy Magyarország nagy bajban van. Viktor pedig elkezdett hazardírozni és belekezdett egy rendkívül kockázatos játékba. A választások előtti kiköltekezésnek, a Covidnak, a háborúnak… köszönhetően az államkassza üres. Égetően nagy szükség lenne arra a pár ezer milliárd forintra, amit az EU mind a mai napig jogállamisági helyzetünkre való tekintettel visszatart. A magyar kormány és holdudvara, az EU-s pénzekből élő vállalkozói kör szerint ez a pénz nekünk jár. Követeljük és szidjuk az EU-t, hogy diszkriminál. Közben az EU rájött, hogy a nekünk juttatott EU-s pénzek jelentős része eltűnik, nyílt korrupciót emleget, elindítja ellenünk a jogállamisági mechanizmust és azt mondja, hogy az a minimum, hogy belépünk az Európai Ügyészségbe, ami például hivatott lenne az EU-s pénzek korrupt elköltésével kapcsolatos ügyekben eljárni. Ez nyilvánvaló módon a NER számára egyenlő lenne a halálos ítélettel, bármit kitalálnak, hogy ne kelljen önként beletenni a nyakukat a hurokba.  Viszont nincs EU-s pénz. EU-s pénz nélkül pedig éhen hal a NER. Mi tehát a megoldás? Emeljük a tétet. Megzsaroljuk az EU-s tagállamok kormányait a nálunk sátrat verő cégeiken keresztül. A befolyásos, német, francia, holland… cégvezérek sírva rohannak majd országaik vezetőihez. – Adjatok pénzt a magyaroknak az EU kasszából, különben minket sarcolnak meg.

Innentől három lehetőség van.

1.Az Eu-s államok vezetői azt mondják a cégvezetőiknek, - Oldjátok meg. Ők egy dolgot tehetnek, a rájuk kivetett sarcot ráterhelik az ügyfeleikre, azaz a magyar lakosságra. Nyíiván ezt addig tehetik meg, amíg nem nyomnak rájuk a következő körben egy-egy hatósági árszabályozást a magyar kormány részéről.   

2. Bejön a zsarolás, küldik az EU-s pénzt, mindenkinek van egyéb baja egyébként is, ki akar még a 10 milliós kis magyarokkal is foglalkozni.

3.Az Eu-s államok bepöccennek, csavarnak még egyet az EU-s pénzek visszatartásán és a nálunk befektetett tökét is elkezdik kivonni, a magyar GDP jelentős részét előállító vállalataikat (lásd autó ipar) fél gőzre kapcsolják, ahol lehet elszigetelnek… és a magyar GDP-nek annyi.

Mindezek fényében kijelenthetjük, hogy, amit jelenleg tesz a magyar kormány, az egy rendkívül kockázatos lépés. 19-re lapot húznak, hogy bejöjjön a 2-es, de egyáltalán nem biztos, hogy be fog. Miközben számolnunk kell a hitelminősítők leminősítéseivel, az Euró és Dollár árfolyam elszabadulásával, következésképp az államadósság elszállásával…

Bekockáztatjuk az ország sorsát évekre. Mindezt azért, mert a NER évek óta dézsmálja az EU-s pénzt, és esze ágában sincs elszámolni…

A jó magyar nép meg szidja az EU-t meg a multikat, közben a neki szánt pénzt csapolják…

 

 

Elég az orbáni álháborúkból!

Elég az orbáni álháborúkból!

Kis túlzással állíthatjuk, hogy az épp beiktatásra került 5. Fidesz kormány legitimációját, a Fidesz pedig választási győzelmét a háborúval való riogatásnak és Orbán Viktor mindent felemésztő, tündöklő békeapostol beállításának köszönheti.

A NATO jövőjéről beszélt Orbán Viktor - Infostart.hu

kép: infostart

Legalábbis a kampányban ezt hallgattuk. Vele szemben a liberális, meggondolatlan, teszetosza… Brüsszel, a minket kihasználó amerikaiak, a védtelen, szegény oroszokat ok nélkül ingerlő NATO... mind háborút akartak, de mi ebből kimaradtunk bárki próbálkozott / próbálkozik is bármivel.

Majd a Fidesz minden eddiginél nagyobb választási győzelmet arat és a megalakuló Fidesz kormány szinte első intézkedéseinek egyikével „HÁBORÚS VÉSZHELYZETET” hirdet a "béke szigete" Magyarországon, úgy, hogy az ország hála Istennek nem áll háborúban, mitöbb az orosz narratíva szerint nincs is háború, csak „speciális katonai hadművelet”.Hadüzenet átadásra mid a mai napig nem került sor, következésképp hivatalosan Ukrajnában sincs háború. (Nyilván, látjuk, hogy a valóság sajnos más)  

Egész Európában, az egész NATO-ban, nincs még egy ország, amely háborús vészhelyzetet hirdetne. Kivéve minket, akik bármi áron ki akarunk maradni a háborúból, mi bevezetjük. Logikus ugye?  

Nem hirdet háborús vészhelyzetet a nyugatról érkező fegyverszállítmányok legfőbb átpakoló helye Lengyelország, sem az amerikai háborús felderítés és megfigyelés alapvető bázisát képező Románia, sem Németországa, ami épp nehéz fegyverzetet szállít Ukrajnának, sem Franciaország, sem egyetlen uniós tagállam, de mi, akik bármi áron de ki akarunk maradni a háborúból, mi igen.

Miért?

Ugyan mi szükség a háborús vészhelyzetre?

A kézenfekvő válasz; a riogatás miatt. Amióta Orbán Viktornak hívják a miniszterelnököt, ebben az országban, mi állandóan harcolunk, egyben állandóan félünk, hogy épp kivel szemben kell csatát vívnunk, kivel szemben kell védekeznünk… Harcolunk a nyugattal, Brüsszellel, Sorossal, mindig találunk valakit, valamit, aki egyes egyedül csakis ránk feni a kést, de mi felvesszük ellene a kesztyűt. Hogy nem unjuk meg, egyszerűen felfoghatatlan. MIÉRT NEM TUDUNK MÁR VÉGRE EGYSZER BÉKESSÉGBEN ÉLNI!!?   Mindig kell egy képzelt ellenség, most ez az ellenség „a háború” lesz.

Azt se felejtsük el, hogy a háborús vészhelyzet ürügyén kvázi rendeleti kormányzásra van lehetőség, a maradék, szánalmas és siralmas kis kontroll végső felszámolása mellett.

Vészhelyzetben meg lehet tiltani a sztrájkokat. Ki lehet bővíteni a felmondási tilalmat. Gyakorlatilag bármit meg lehet tenni. Tanárok, egészségügyi dolgozók, rendvédelmi dolgozók… senki ne merészeljen elégedetlenkedni! Háborús veszély van, „a haza minden előtt”, mindenki fogja vissza az egyéni igényeit, aki nem így tesz az hazaáruló!  

Nos, Kedves Barátaim, Hajrá Magyarország, Hajrá Magyarok! Féljetek és maradjatok csendben, ez a haza érdeke!

Háborús vészhelyzet van, nem értitek??

Márki – Zay és a teljesíthetetlen küldetés

Márki – Zay és a teljesíthetetlen küldetés

Aprócska hírként merült fel az országos médiában, hogy a legutóbbi közös miniszterelnökjelölt beváltja korábbi ígéretét és pártot alapít. „Az ígéret szép szó, ha betartják úgy jó”, tartja a mondás és Márk –Zayról, alkalmasságáról, messianisztikus attitűdjéről…  sok mindent el lehet mondani, de hogy ne lenne köznapi értelemben korrekt ember, azt aligha. Megígérte, megcsinálja. A kérdés csak az, hogy minek?

PAP 5689

Nagyon jó lett volna ez a jobbközép párt, ami elmondása alapján egészen a liberális spektrumig nyitott lenne, csak éppen nem most, hanem egy évvel ezelőtt. Egy évvel ezelőtt azonban ő még direkt nem akart pártot. A politikai érdekérvényesítés eszközének gondolt pártpolitikát elvből elvetette, lenézte, mert nem a pártban, mint eszközben, hanem a mozgalomban hitt. Most már hisz benne, csak éppen későn. Ugyanis egy veszteshez nem túl vonzó csatlakozni. És ő az. Hatalmas küzdelmébe kerül majd, hogy egyáltalán Hódmezővásárhelyen megtartsa a polgármesteri székét, bár erre azért van esélye, egész egyszerűen mert az neki való. Az idealista, a vásárhelyi piacon minden nénivel leállok beszélgetni hozzáállás, - mert ott az kell, meghallgatva problémáikat, megkérdezve, hogy mi újság az épp érettségiző unokájukkal, -  az országos média kezelésénél már nem működik, mint bebizonyosodott.

Márki - Zay szinte még be sem jelentette pártja alapítását, korábbi szövetségesei már szinte mind elhatárolódtak tőle, vagy kijelentették, hogy nem kívánnak csatlakozni hozzá. Sem egy Lukács Katalin, sem egy Gémesi György, sem senki nem akar egy olyan közegben egyáltalán nyílt, aktív és felvállalt ellenzékiséget demonstrálni, mint a jelenlegi. Ki csatlakozna vajon, amikor kijelenthetjük, hogy minden eddiginél nagyobb fokú, kvázi Fidesz teljhatalom van, amikor Márk –Zay a bukás szinonimája, amikor az emberek nagy többségének elege van összességében a politikából, és ellenzéki politizálásnak egyszerűen nincs realitása mindaddig, amíg az elkerülhetetlen gazdasági romlásból faadó elégedetlenség utat nem tőr magának a társadalomban.  

Márki – Zay nem tanult semmit. Boldog idealista. Becsületes, be akarja tartani a szavát, egy olyan társadalmi közegben, ahol évtizedek óta az önzés legmagasabb fokára nevelik ennek az országnak az állampolgárait. Módszeresen kiölték belőlünk az empátiát, a kölcsönös segítségnyújtást, a szeretet cselekedeteit… Mindegy hány ukrán nőt és kislányt erőszakolnak meg, mindegy hány ezer civilt lőnek agyon nap, mint nap a határunktól nem messze az agresszor orosz katonák, mi magyar választópolgárok ülünk a fotelben és csak az érdekel, hogy olcsóbban kapjuk a gázt… Ez ma a magyar társadalom közállapota. És, ami a legborzasztóbb, hogy mindez keresztény alapon „megideológizálva” zajlik.

Kedves Péter, teljesen felesleges pártot alapítanod. Bukásra van ítélve, mint ahogy előtte a mozgalmad is arra volt. Ez nem a vásárhelyi piac. Itt taktika kell, manipuláció kell, alkuk kellenek és temérdek pénz. Aztán, ha egyszer majd ezek mennek, akkor lehet újra becsületre, szépre, jóra, értékekre nevelni ezt a népet.  

Majd egyszer…

Előtte még keresztül kell mennünk azonban a rekord infláció, a 2000 forintos sertéscomb, a 700 forintos kenyér és benzin, a 400 forintos euró és az elértéktelenedő bérek tisztítótüzén.

Akkor majd feltámad az igazságérzetünk, persze az is csak önzésből…  

Oktatás és egészségügy önálló misztérium nélkül... továbbra is

Oktatás és egészségügy önálló misztérium nélkül... továbbra is

Felszállott immáron az a bizonyos füst és hosszas találgatás után Orbán Viktor miniszterelnök keretet hirdetett. Előzetes találgatások és esélylatolgatások után az 5. Orbán Kormány megalakul. Mondhatni meglepetések nélkül.

orbán viktor orbán kormány

                         kép; portfolio

Stabil, megkérdőjelezhetetlen alapemberekkel, mint Pintér Sándor, vagy Varga Mihály. Kegyvesztettségből visszatértekkel, mint Lázár és Navracsics. Mutatóba egyetlen hölggyel, lám nekünk is van női miniszterünk Varga Judit személyében, és feltörekvő ifjú titánokkal, háttérben megbúvó szürke eminenciásokkal, súlytalan és súlyos figurákkal.

Talán nem is a személyek a lényegesek, bár nyilván minden névnek oka és üzenete van egyen-egyenként, hanem az összeállítás logikájának, az egész, komplett kormány megítélésnek az üzenete az, ami fontos.

Mi következik ebből a felépítésből?

  1. A tényleges hatalom és irányítás egyértelműen koncentrált és megkérdőjelezhetetlenül egy kézben van.
  2. Összességében nem konkrét szakterületeket ölelnek magukba a különböző minisztériumok (nyílván egy-két speciális területtől eltekintve, mint hadügy vagy agrárium) hanem egy „ömlesztett”, adott feladatelosztás alapú kormányzásra van felkészítve a rendszer. Mindenki központilag kapja a konkrét feladatokat – parancsokat – amit illik kezét –lábát törve szaktudás vagy alapvető érintettség nélkül végrehajtani. A miniszterek – minisztériumok többségében nem szakpolitikusok ülnek, (tisztelet a kivételnek, lásd Varga Mihály…) hanem politikusok, akik szakterületek ellátásával vannak megbízva. Hatalmas különbség. Nem fognak harcolni a saját tárcájukért, a hozzájuk tartozó területek érdekérvényesítésért, mert nem is a minisztériumukhoz kötődnek, egy-egy szakterület hozzáértő szerelmeseiként , hanem a kötődésük tárgya a kormányfő személye. Nem egy korábbi kórházigazgató fog miniszterként kézzel lábbal hadakozni az egészségügyi reform véghezviteléért, nem egy tanárember az oktatás elodázhatatlan modernizációjáéért, akik esetleg saját korábbi életszakaszukból tudnák, hogy hol szorul foltozásra a rendszer, hanem egy politikus, aki megkapja, nem mellesleg ezeket a feladatokat is.  
  3. Láthatóan a kormány - kis túlzással fele – valamiféle a gazdasággal kapcsolatos feladattal van megbízva. Több elemző pont ezért ezen a területen garantált káoszt vizionál. Nehéz lesz határokat húzni a Varga, Nagy, Palkovics, Lázár, a háttérben Matolcsi fogat együttműködésében. Lehet azonban pont ez a cél. Hogy meglegyen köztük a rivalizáció és nem mellesleg meglegyen a kontroll. Kontrollálják egymást, egész egyszerűen azért, mert a B és C liga bukó emberein keresztül egyre nyilvánvalóbban látszik, hogy a korábbi évek uniós pénzesője sokakat elszemtelenített.
  4. A következő Orbán kormány a sok gazdasági jellegű tárca kreálásával láthatóan ott akarja folytatni, ahol abbahagyta. Jön az uniós pénz, nekünk pedig el kell költeni. Nos ez egy nagy kérdés, hogy így lesz-e? Minden jel arra mutat, hogy nem. Hogy nem lesz uniós pénz és összességében egyáltalán nem lesz pénz. Nyilván ez függ majd az ukrán háborútól, attól, hogy mennyire szigetelődünk el az EU-n belül… sok mindentől.

Mindenesetre sok sikert a következő kormánynak is. Legyenek az ország épülésére!

Az előjelek azonban nem jók. Ezzel a csapat és taktikai felállással ugyanis nem az látszik, hogy kezelni akarnák az ország bajait; oktatás, egészségügy, versenyképesség növelése, hanem a túlélésre és a vélhetően érkező EU-s pénzek megfelelő helyekre történő becsatornázására készülnek fel látványosan.

Ez nem jó. Nem ez az ország érdeke.   

Gyurcsány Ferenc húzz a f***ba!

Gyurcsány Ferenc húzz a f***ba!

Néhai kommunikáció szakos tanárom hallgatóinak lelkére kötötte, hogy soha, semmilyen verbális vagy írott megnyilatkozásunkat ne kezdjük mentegetőzéssel, bocsánatkéréssel. A vulgaritást sugalló cím miatt én most mégis ezt teszem. Bár miután az ukrán Kígyó sziget védőinek legendás mondata, miszerint „Orosz hajó húzz a faszba” a teljes világsajtót bejárta, talán ennyi nekem is belefér. Bele kell, hogy férjen, hátha a címzett így talán végre megérti. Kevés az, hogy bebújik a felesége mögé. Kevés az, hogy onnan néha kikandikál és eljátssza az önmérsékletet. FEL KÉNE FOGNIA, HOGY SZEMÉLYE, POLITIKAI LÉTEZÉSE, AZ ÁLTALA ZSIGERILEG UTÁLT ORBÁN RENDSZER LEVÁLTÁSÁNAK LEGNAGYOBB AKADÁLYA!     

Gyurcsány Ferenc újabb rendszerváltást ígér szavazóinak / Fotó: Pozsonyi Zita

kép; Blikk Pozsonyi Zita

A katasztrofális ellenzéki vereséget részleteznünk sokadszor is a ki tudja hány elemzés után nem kell. Mint ahogyan azzal a hiú ábránddal is fel kell hagynunk, hogy a jelenlegi megélhetési ellenzék önmérsékletet tanúsít és elhúz a magyar politika porondjáról egyszer s mindenkorra, miközben zsákruhát ölt és hamut szór a fejére. Nem, nem fognak elmenni. Csatázni fognak egymással, marakodni fognak a koncon, miközben egymást fogják darabolni teljes erővel. Gyurcsány is be fog sepregetni mindent maga alá, ami csak maradt a baloldalon. MSZP, PM, LMP felkészül, napjaik meg vannak számlálva. A Momentumban nincs teljes egység, a pártelnök és leendő frakcióvezető két külön pólus, de rajtuk kívül is több irány van a párton belül. A Mi Hazánk fogva van, őfelsége udvari ellenzékének szerepére lettek kitalálva, befuttatva, Fidesz által megtámogatva. A Jobbik olyan szintű morális csődben van, hogy létezése egészen pontosan a következő EU-s parlamenti választásig tart ki, majd ott végérvényesen megbukik.

Ebben a csődtengerben minden bizonnyal Orbánnak még saját ellenzékről is gondoskodnia kell majd, mert önként senki nem akar majd vágóhídra menni négy év múlva. Kivéve persze szerencsétlen Gyurcsányt, akiről még a DK-s, saját szavazók is úgy gondolkodnak a legfrissebb kutatások alapján, hogy a személye a Fidesz leváltásának legnagyobb akadálya. Az összellenzéki szavazótáboron belül, a szavazók több mint háromnegyede gondolja ugyanezt.

Úgy vár a magyar közvélemény elégedetlen, zsigerileg ellenzéki fele valami újra, valami másra, a mostani ellenzék helyett, mint a messiásra.

Nem rád Feri! Neked boldog nyugdíjas éveket kívánnak, vagy maximum egy íróasztalt Brüsszelben az egyik irodában, jó messzire édes hazánktól és a magyar belpolitikától.

Más kell, messiás kell, jönni is fog egy, Orbán küldeni fog egyet vagy kettőt…

 

 

Orbán és Magyarország sorsa a francia elnökválasztáson dől el

Orbán és Magyarország sorsa a francia elnökválasztáson dől el

Avagy; Vigyázó szemetek Párizsra vessétek!

Érdekes hangulat uralkodik az országban, mintha mindenki szép lassan ébredezne egy brutálisan átbulizott éjszaka után, ahol felébredt valaki mellett, akit nem ismer, keresi bizonyos ruhadarabjait, keresi a tárcáját, a mobilját és kezd ráeszmélni, hogy a buli nagyon jól sikerült, egy dolgot felejtett el, másnap, azaz ma, munkanap van.

Kicsit már sajnáljuk is szegény MZP-t a boldog idealizmusával és naivitásával, sajnáljuk a szegény ellenzéket, miközben vagy otthon maradtunk, vagy titkon behúztuk a Fideszt, de persze ezt nem mondjuk el senkinek. A felfokozott hangulatban mi is bevettük, hogy a stabilitás és a béke garanciája egyetlen személy, Orbán Viktor, de azért arról nem volt szó, hogy ekkorát nyer. Ez már-már félelmetes, ez már-már olyan diktatúra ízű, ez már lassan Észak Korea, ezt magyarázni kell. Közben persze mi szavaztuk meg, de ki gondolta volna?! Elég lett volna egy kényelmes többség, vagy egy épp, hogy többség és a Mi Hazánk.

A bulinak vége, munkanap van. A nyers sertés hús 60%-ot drágult egyetlen pillanat alatt és lelkünk mélyén tudjuk, hogy ez csak a kezdet. A húsvéti sonkánál ez reménység szerint nem jelentkezik, de két héttel később, már igen. Kíváncsian várja mindenki, hogy a 480-as üzemanyag meddig húzza, bár lehet ez presztízskérdés lesz, és a központi költségvetés terhére ezt fogjuk feladni utoljára.

Az arroganciánk mindenesetre még megvan. Bekéretjük az ukrán nagykövetet, vörös vonalakat emlegetünk..kérdés meddig?

Nos, pontosan addig, amíg le nem megy a francia elnökválasztás. Jelen pillanatban Macron elsőszámú kihívója a szélsőjobbos Marine Le Pen. Miután hölgyről van szó, nem mondhatjuk róla, hogy régi motoros a szakmában, de, hogy tapasztalt politikus, aki már többször állt a végső sikert jelentő Élysée-palota kapujában, az tény. Belépnie mindez idáig azonban nem sikerült rajta. A pletykák szerint eddigi kampányait rendszeresen az orosz kormány és titkosszolgálatok finanszírozták, ami persze nem újdonság a francia politikában, elég, ha arra gondolunk, hogy a korábbi magyar származású Nicolas Sarkozy pl, a rossz nyelvek szerint, anno Líbiából, egyenesen a jobb napokat megélt Moammer Kadafhitól kapta a kampányra valót.  Le Pen a magyar MKB Banktól vett fel szerény 10 millió euró hitelt kampányára. Azt, hogy az MKB miért adott hitelt kampány célokra egy francia politikusnak és milyen biztosítékok alapján, ezt itt én most a kedves olvasó képzeletére bízom. Tény, hogy Le Pen Orbán barátja és úgy tűnik illik hálásnak is lennie. Ő a remény. Franciaországnak ugyanis döntő szava van az EU-n belül. Egy baráti francia kormány ki tudná szedni Orbánt a nemzetközi elszigeteltségből és talán a belebegtetett uniós pénzvisszatartások ellenszere is lehetne. Nyilván ehhez az új, baloldali német kormánynak is lenne pár szava, de minden estre több lenne a magyar EU-s diplomáciai mozgástér, mint a jelenlegi, az ugyanis nulla.

Próbálkoztunk már hasonlóval. Anno az amerikai elnökválasztáson Orbán mindent egy lapra feltéve besorolt Trump mögé. Akkor nem jött be, nagyon nem. Bár egyenlőre nem érzi az ország az amerikai demokrata kormányzat konkrétumokban megmutatkozó rosszallását, van az amerikaiaknak sokkal nagyobb baja is nálunk, Kínának, Ukrajnának és Közel Keletnek hívják.

Most mindent feltéve a francia szélsőjobbra fogadunk nagy összeggel. Ha bejön, Orbán levegőhöz jut. Ha azonban nem, akkor nem eggyel, hanem kettővel fogjuk beljebb kapcsolni kényszerűen a nadrágszíjat, annak minden következményével.

Nem a saját kezünkben van már a sorsunk, az a nagy helyzet.          

süti beállítások módosítása