Új Világ a magyar ugaron!?

Elfogult vagyok, nem titkolom. És úgy hiszem, nem vagyok vele egyedül. Minden, ami új, ami ismeretlen és ami mostanság a hitelesség ritka, de nagyon is kívánatos virágát növeszti a magyar politikai ugaron, azt várakozással szemlélem.

Így találtam a Pálinkás József volt MTA elnök által fémjelzett Új Világ Néppártra. Túl azon, hogy a honlapjuk és internetes megjelenésük mintha 5 évvel elmaradt volna az aktuális dizájn tervektől, amit írnak, szimpatikus. Gyűlöletmentes közbeszéd, a politikában ellenfelek vannak és nem ellenségek, politikai etikai kódex már az indulás pillanatában, tanulmányok szakpolitikai kérdésekben, mint egészségügy, oktatás, gazdasági talpra állás… Semmi migráns, semmi Soros, kontra semmi Szájerezés, mintha nem is az itthoni, magyar, politikai közállapotokban lennénk.

Fura érzés, olyan mintha az ember az anyázós, mocskolódó, lejáratós és lenyúlós politikai szmogban egy icipici friss levegőhöz, oxigénhez jutna. Kérdés meddig?

Másfél éve egy családi eseményen beszélgettem egy magas polcon ülő kormányközeli választási szakértővel. Két –két sör után elkezdtük elemezni, hogy van-e esélye bárkinek is a Fidesszel szemben 2022 -ben, ők mire készülnek? Akkor a közös lista még nem tűnt valós fenyegetésnek. Egy idő után kinyögte, hogy igazából ők egyetlen dologtól tartanak; ha valaki a volt Fidesz csapatból, a semmiből épít fel valami ellenzéki politikai formációt. Majd elkezdte elemezni a francia és az olasz belpolitikát, ahol pl. Macron önmagát önállósítva, gyakorlatilag letarolta a semmiből a teljes francia politikai palettát.  

Kövesd Farkast a Facebookon;  https://www.facebook.com/Rokaffy-Farkas-100597455351741

Nos, úgy tűnik az UV zászlóbontásával ez a nem várt forgatókönyv bekövetkezni látszik. Valaki,a  volt Fideszből, a semmiből, színre lép. Nyilván nincsenek kétségeim, hogy már most be vannak készítve az „aknák” az UV útjára akár a kormánypárt, akár az ellenzék részéről. A kormánynak nem kell olyan ellenfél, amiből bármi lehet, és aki ismeri a belső működését, „titkait”. Az ellenzéknek pedig nem kell még egy „éhes száj”, akivel osztozkodni kell az amúgy is széttagolt közös, ellenzéki térfélen.

Úgy vélem nem kérdés, hogy a tisztes őszes halánték és a vitathatatlan magas IQ háttér ellenére Pálinkás József nem egy Macron. Kérdés mennyire bírja az ütéseket, mennyire bírja a tempót az ő korában, milyen csapatot tud toborozni, és ami döntő; az akadémiai magasságból mennyire tudja megszólítani az egyszerű nép egyszerű gyermekét, mert azokból kéne mozgósítani jó sokat, ha bármit is akar. Vannak kétségeim...

De az esély jár! Már csak azért is, mert valljuk be őszintén, ideje lenne most már teljesen újra keverni a lapokat, vagy akár le is cserélni a teljes paklit. A Fidesz olyan szinten korrumpálódott, hogy azt már saját legbelső törzsbázisa is látja. Akik ennek ellenére természetesen a kisebb rossz elve alapján még így is le fognak szavazni rá. Inkább, mint, hogy jöjjön Gyurcsány!  Az egyesült ellenzék egységessége felől pedig, aki kicsit is józanul gondolkodik, erős kétségek merülnek fel benne, mint ahogy a kormányzóképességük és szakértelmük felől is.

Ha minden így marad, 22 arról fog szólni, melyik fél tudja jobban otthon tartani a másik oldal szavazóit. A Fidesznek ehhez egy ettől is rosszabbul kezelt járványkezelés és abból fakadó gazdasági csökkenés és pár szaftos botrány kell, az ellenzéknél pedig elég, ha Ferinek látványosan sikerül ráerőltetni az akaratát az összefogásra. Egy Dobrev Klára miniszterelnök jelölt már garantálja is az újabb narancs győzelmet. 

Mi van azonban, ha nem csak ebből a kettőből lehet választani? Üdítő színfolt és politikai izgalom keletkezhetne belőle, ha kiábrándult jobbosok, jó érzésű centristák, és Feri szárnyalását rossz szemmel néző balosok kapnának egy saját, önálló alternatívát?

Kedves UV, ha kihúzzátok májusig, az ártatlan lelketekkel, még bármi lehet! Hajrá, hajrá, szurkolunk!  

https://www.facebook.com/Rokaffy-Farkas-100597455351741