Orbán és Magyarország sorsa a francia elnökválasztáson dől el

Orbán és Magyarország sorsa a francia elnökválasztáson dől el

Avagy; Vigyázó szemetek Párizsra vessétek!

Érdekes hangulat uralkodik az országban, mintha mindenki szép lassan ébredezne egy brutálisan átbulizott éjszaka után, ahol felébredt valaki mellett, akit nem ismer, keresi bizonyos ruhadarabjait, keresi a tárcáját, a mobilját és kezd ráeszmélni, hogy a buli nagyon jól sikerült, egy dolgot felejtett el, másnap, azaz ma, munkanap van.

Kicsit már sajnáljuk is szegény MZP-t a boldog idealizmusával és naivitásával, sajnáljuk a szegény ellenzéket, miközben vagy otthon maradtunk, vagy titkon behúztuk a Fideszt, de persze ezt nem mondjuk el senkinek. A felfokozott hangulatban mi is bevettük, hogy a stabilitás és a béke garanciája egyetlen személy, Orbán Viktor, de azért arról nem volt szó, hogy ekkorát nyer. Ez már-már félelmetes, ez már-már olyan diktatúra ízű, ez már lassan Észak Korea, ezt magyarázni kell. Közben persze mi szavaztuk meg, de ki gondolta volna?! Elég lett volna egy kényelmes többség, vagy egy épp, hogy többség és a Mi Hazánk.

A bulinak vége, munkanap van. A nyers sertés hús 60%-ot drágult egyetlen pillanat alatt és lelkünk mélyén tudjuk, hogy ez csak a kezdet. A húsvéti sonkánál ez reménység szerint nem jelentkezik, de két héttel később, már igen. Kíváncsian várja mindenki, hogy a 480-as üzemanyag meddig húzza, bár lehet ez presztízskérdés lesz, és a központi költségvetés terhére ezt fogjuk feladni utoljára.

Az arroganciánk mindenesetre még megvan. Bekéretjük az ukrán nagykövetet, vörös vonalakat emlegetünk..kérdés meddig?

Nos, pontosan addig, amíg le nem megy a francia elnökválasztás. Jelen pillanatban Macron elsőszámú kihívója a szélsőjobbos Marine Le Pen. Miután hölgyről van szó, nem mondhatjuk róla, hogy régi motoros a szakmában, de, hogy tapasztalt politikus, aki már többször állt a végső sikert jelentő Élysée-palota kapujában, az tény. Belépnie mindez idáig azonban nem sikerült rajta. A pletykák szerint eddigi kampányait rendszeresen az orosz kormány és titkosszolgálatok finanszírozták, ami persze nem újdonság a francia politikában, elég, ha arra gondolunk, hogy a korábbi magyar származású Nicolas Sarkozy pl, a rossz nyelvek szerint, anno Líbiából, egyenesen a jobb napokat megélt Moammer Kadafhitól kapta a kampányra valót.  Le Pen a magyar MKB Banktól vett fel szerény 10 millió euró hitelt kampányára. Azt, hogy az MKB miért adott hitelt kampány célokra egy francia politikusnak és milyen biztosítékok alapján, ezt itt én most a kedves olvasó képzeletére bízom. Tény, hogy Le Pen Orbán barátja és úgy tűnik illik hálásnak is lennie. Ő a remény. Franciaországnak ugyanis döntő szava van az EU-n belül. Egy baráti francia kormány ki tudná szedni Orbánt a nemzetközi elszigeteltségből és talán a belebegtetett uniós pénzvisszatartások ellenszere is lehetne. Nyilván ehhez az új, baloldali német kormánynak is lenne pár szava, de minden estre több lenne a magyar EU-s diplomáciai mozgástér, mint a jelenlegi, az ugyanis nulla.

Próbálkoztunk már hasonlóval. Anno az amerikai elnökválasztáson Orbán mindent egy lapra feltéve besorolt Trump mögé. Akkor nem jött be, nagyon nem. Bár egyenlőre nem érzi az ország az amerikai demokrata kormányzat konkrétumokban megmutatkozó rosszallását, van az amerikaiaknak sokkal nagyobb baja is nálunk, Kínának, Ukrajnának és Közel Keletnek hívják.

Most mindent feltéve a francia szélsőjobbra fogadunk nagy összeggel. Ha bejön, Orbán levegőhöz jut. Ha azonban nem, akkor nem eggyel, hanem kettővel fogjuk beljebb kapcsolni kényszerűen a nadrágszíjat, annak minden következményével.

Nem a saját kezünkben van már a sorsunk, az a nagy helyzet.