Megjött a villamos, de azt is mondhatnánk; fuss Gergő fuss!

Politikatörténeti tananyag lehet majd  a későbbiekben, hogy mi ment végbe az elmúlt másfél hétben Karácsony Gergely körül.  Közben nagyon egyszerű a képlet, az alkalmasabb jelöltet egy ideig vissza lehet tartani, de az alkalmasság előbb vagy utóbb utat tör magának. Karácsony városvezetési teljesítménye és előválasztási kampány teljesítménye egész egyszerűen nem elég acélos. Nincs egyszerű dolga, ez tény. Eleget kell tennie az ó baloldal követelményeinek és hurcolni azok múltját, közben építeni az új, markáns vezető képét, és mindeközben centristát alakítani ízig vérig baloldaliként és természetesen megnyerni a vidéki szavazókat úgy, hogy a törzsbázis pesti szavazókőrnek se menjen át mucsaröcsögibe. Nem mellesleg mindeközben irányítania kéne az ezer sebből vérző fővárost.

Vele szemben ott áll MZP aki, friss, irdatlan munkabírással bír, lövi, de nem napi szinten a Fidesz média, mint Gergőt, és sugárzik róla a határozottság (néha már túlzottan is). Keveset beszéltünk róla, de MZP az európai politikai trendek igazi „sikerterméke” lehet. A semmiből jön, nincs mögötte párt háttér (bár ez is lassan meglesz a Momentum beállásával) és gyakorlatilag egy személyben felépít egy új rendszert. Fellépése kísértetiesen hasonlít Macronére, vagy a semmiből jött német AFD-re, vagy az olaszoknál szintén semmiből jött Salvinire… Ideológiailag egymástól teljesen távol álló pólusok ők, de ami a közös, az az ismeretlenség, a meglepetés ereje, a tömegek számára, a tömegből jött, velük együtt érző hang. Talán úgy lehetne ezt elmagyarázni, hogy amint az emberek egyre kevesebbet néznek szépen megvágott, megszerkesztett hírműsorokat, vagy olvasnak nemzetközi, professzionális híroldalakat, ellenben olvasnak egyre több amatőr blogot, ugyanúgy egyre inkább elegük van az évtizedek ót a politika fősodrában edződött profi, vagy veterán politikusokból és friss, közülük való arcokra vágynak. Ezt lehetett látni az előválasztáson is, ahol „tömegével” hullottak el nagyon is ismert arcok a politika világából.

Meggyőződésem, hogy az MZP jelenség nálunk is be fog jönni, ahogyan leginkább bejött Franciaországban. Még akkor is, ha Fidesz stratégákkal beszélgetve, ők erre is számítanak, de ez a számukra rémálom szerű forgatókönyv.

Itt most már csak az a kérdés, ki mikor száll fel az MZP hajóra? Ki minél hamarabb, annál több igényt nyújthat be a végén. A Momentum már megtette, Új Világ néppárt már ott van, a Jobbik egyre nagyobb szorítás alatt, Gergőnek is nem marad más hátra, fel kell szállnia a villamosra, különben elüti…