Jóska! Szabadság vagy kegyelemkenyér?
Szép lassan csillapodni látszik a Szájer botrány. Nyílván lesz itt még újabb fellángolás, egyrészt, amikor előkerülnek majd a Brüsszel belvárosában is lépten-nyomon letelepített térfigyelő kamerák felvételei az ügyészségi vádemelési szakaszban, ill. a helyszínre érkező rendőrök hivatalos jelentései.
Másrészt előkerülhetnek újabb magyar nevek a brüsszeli meleg orgiák vendéglistáiról, hiszen a most már legendássá volt Szájer féle „házibuli” kétes hírű és hitelességű házigazdája szerint 9 magyar diplomatáról is tud, akik rendszeres látogatói a hasonló alkalmaknak. A botrány hullámai tehát csillapodni látszanak, de még messze nem ültek el, és ki tudja hol a vége? Nagy valószínűséggel valahol a 2022-es magyar országgyűlési választások kampányhajrájában.
Végtelen sok tanulsága van ennek az ominózus brüsszeli éjszakának. Felsorolni sem lehet. A politika természetétől kezdve, a hitelesség kérdésén át egészen a személyes, egzisztenciális önazonosságig. Van, aki megveti, van, aki sajnálja, van, aki elemzi, van, aki megfojtaná egy kanál vízben… Szájer Józsefet. Egy dologról azonban ne feledkezzünk el; EZ AZ EMBER VÉGRE ÖNMAGA LEHET. Bujkálás nélkül, kettős identitás nélkül, stigmák nélkül, korlátok nélkül. Nem kell sajnálnunk őt, mert nincs miért. Ha túléli ezt a sokkot és mentálisan átlendül rajta, kinézem belőle, hogy régi cimborájával; Fodor Gáborral ellentétben sikeresen alapít egy magyar liberális pártot és sikerre viszi azt. Olyat, amilyennek a Fidesz indult. Az a Fidesz, ami most már a hatalom megszerzése és megtartása végett a szélsőjobboldalon foglal helyet, de az alapjait nagyon is a liberális baloldalon tette le. Emlékszünk rá sokan.
Van azonban még egy tanulsága a történteknek, és ez teljesen más természetű, és a jelenről szól. Ki lehet ma meleg és miként lehet valaki ma meleg Magyarországon, a jobb oldalon, a Fideszben?
"Wer ein Jud ist, bestimme ich. – Hogy ki a zsidó azt én döntöm el". A legenda szerint a fentebbi mondat nem sokkal a II. világháború kitörése előtt Adolf Hitler szájából hangzott el, aki azt a közismerten antiszemita Karl Lueger korábbi bécsi polgármestertől vette át.
A legenda szerint a Führer édesanyjának Linzben élő korábbi orvosa mikor végbement az "Anschluss”, közvetlen a birodalmi kancellárhoz fordult, hogy kivándorolhasson. Hitler parancsot adott a Gestapónak, hogy biztosítsák a zsidó származású orvos és vagyona védelmét, aki így szabadon kivándorolhatott az Egyesült Államokba. Majd az állítólagosan csodálkozó tekintetű Gestapó tiszteknek mintegy válaszul idézte a címben szereplő mondatot. „Hogy ki a zsidó, én döntöm el.”
Az utóbbi napok nyilatkozatait és reakcióit figyelembe véve, - mondjuk Bayer Zsolt magvas, önvallomással felérő megnyilatkozásai után, - ha valakiben megfogalmazódna bárminemű áthallás, az bizonyosan csak a képzelet szüleménye. Szájer Józsefről ugyanis évek óta közismert, hogy meleg.
Nincs is ezzel semmi baj. Inkább sajnálatra méltó, hogy kénytelen volt egy látszatházasságban élni, „évtizedeken át küzdeni a démonaival”. Brüsszel azonban messze van, ott nem volt annyira szem előtt. (Ugyanúgy elrejtették, mint anno a volt MSZP-s nőfaló Kovács Lászlót, vagy éppen Deutsch Tomikát, vagy mindazokat, akiket a saját politikai közegük már annyira kínosnak tartott, vélt vagy valós magánéleti és egyéb okok miatt, hogy jobb volt őket kivonni a hazai választók közvetlen látóköréből.)
Szájer melegségét, mint kiderült, nagyon régóta tudták a saját Fidesz frakciójában is, még poénkodtak is vele. De elfogadták őt így, mert közülük való volt, mert igazából nincs bajuk a melegekkel, és legfőképpen azért, mert a Führer főnök, azt mondta, hogy a Jóskát szeretni kell. Mert, hogy ki a meleg, azt (is) ő dönti el.
Igaz, hogy közben éppen most indítottak volna egy kampányt, - mert a migráns kártyát már nem lehet olyan mértékben bevetni, mint a korábbi választáson - az LMBTQ közösség ellen, de, hogy ki a meleg azt akkor is egy személyben Orbán Viktor dönti el. Mint ahogy ő dönti el azt is, hogy ki a pedofil, ki az asszonyverő, ki a drogos kurvázó, ki a sikkasztó, ki az, aki Békés Megyében bűnszervezetet működtethet és ki az, aki nem.
Ebben a Fideszben egy dolog számít, a lojalitás. Feltétlen hűség Orbán Viktor felé. Nem a nemzet, nem a karizma, nem a képességek. Ezek csak rész eredményeket hozhatnak. Ami a lényeg, az a hűség. Hűség, ami átmegy függőségbe.
És ha az megvan, akkor kis túlzással, de bármit lehet! Sőt még jó is, ha van valami vaj a füled mögött, mert így feltétlen függésben vagy, zsarolható vagy. Dolgozni fogsz, először hitből, aztán az előmenetel érdekében, aztán függésből, végül félelemből. Mindent meg fogsz tenni a „cégért”. Sajnos ez így működik. Ezt tette Szájer is. És lehet, hogy kínok és keserv árán, de most pont ebből szabadulhat meg. (ha akar)
Mert van, azért ellentételezés is. Ebben a cégben ugyanis, senkit sem hagynak hátra, mindenkit etetnek, még ha már ki is esett a közvetlen kosárból. Szájer is egy éven belül kaphat valami háttérintézmény vezetést, vagy igazgatótanácsi tagságot valamely állami vállalatnál, esetleg pl. a Habsburg Otto Alapítvány kuratóriumi irányítását.
Ez a felépítés működik, és jól működik. Egészen addig, amíg a felső szintekről valakinek meg nem szólal a lelkiismerete, vagy mentálisan ki nem borul teljesen. Az előbbire kicsi az esély, az utóbbira szintén nincs példa. Hátha most…!
Jóska, választhatsz! Szabad ember vagy végre. Önazonos szabadság, vagy megkötözött kegyelemkenyér?
Az utolsó 100 komment: